Bemondta az évtized célszámát az egyik OPEC-tag: napi 3 millió hordóra emelnék a kitermelést – pár év alatt dupláznának, Európa akár még jobban is járhat ezzel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAfrika legnagyobb olajtermelője 2030-ra megduplázná kitermelését. Nigéria ambiciózus célja azt jelenti, hogy az ország tovább erősítené vezető szerepét Afrika legnagyobb olajtermelőjeként – írja a Business Indsider afrikai kiadása. A magasabb olajipari termelési volumen fontos lenne az állami bevételek, a devizabevételek és a gazdasági növekedés szempontjából. Ha teljesül, azzal Nigéria egyre komolyabb szereplőként léphet fel Európa felé is mint jelentős energia exportáló amellett, hogy belföldi igényei kapcsán egyre inkább önellátóvá válhat.
Fotó: Ikechi Ugwoeje / Shutterstock
Elindult a reformhullám a nigériai olajiparban
„A nemzeti cél az, hogy 2030-ra elérjük a napi 3 millió hordós kitermelést. Úgy gondolom, képesek vagyunk erre” – idézi a lap Oritsemeyiwa Eyesan-t, a Nigériai Upstream Kőolajipari Szabályozó Bizottság (NUPRC) vezérigazgatóját. A szakember szerint a gyorsabb engedélyezési, licencelési és nyersolaj-értékesítési eljárások a legfontosabb reformok közé tartoznak, amelyek új beruházásokat indítanak el a kutatás-termelési szektorban.
Eyesant 2025 decemberében nevezte ki Bola Tinubu nigériai elnök a kőolajipar újjáélesztését célzó program részeként. Elmondása szerint azokat a tényezőket, amelyek korábban elriasztották a befektetőket, fokozatosan sikerül felszámolni az egyébként korrupciótól vastagon átitatott ágazatban. A Tinubu-kormányzat adókedvezményeket és szabályozási könnyítéseket vezetett be annak érdekében, hogy mind a nemzetközi olajtársaságok, mind a hazai termelők új beruházásokat indítsanak.
A reformok eredménye már a termelési adatokban is látható.
Az NUPRC adatai szerint Nigéria nyersolaj-kitermelése júniusban átlagosan napi 1,56 millió hordót tett ki, ami 2020 áprilisa óta a legmagasabb havi érték.
Az ország ezzel mintegy 4 százalékkal túlteljesítette az OPEC által számára meghatározott napi 1,5 millió hordós kvótát. Ez jelentős fordulatnak számít, mivel Nigéria az elmúlt években rendszeresen a kvóta alatt termelt az olajlopások, a vezetékek elleni szabotázsakciók és az üzemeltetési problémák miatt.
A kondenzátummal együtt számított teljes folyékony szénhidrogén-termelés júniusban elérte a napi 1,735 millió hordót, ami már a negyedik egymást követő hónapban mutatott növekedést.
Új beruházások támogatják a növekedést
A termelés bővüléséhez nigériai kormányzati közlések szerint új projektek is hozzájárulnak. Az ExxonMobil a hónap elején bejelentette, hogy augusztusban megkezdi a napi 40 ezer hordó kapacitású Owowo mező fúrási munkálatait. Emellett a Renaissance Africa Energy új olajmező felfedezéséről számolt be, ami tovább erősíti a jövőbeni kitermelés növekedésével kapcsolatos várakozásokat.
Eyesan szerint ma már a nigériai tulajdonú vállalatok adják az ország olajtermelésének mintegy 60 százalékát. Ez jól mutatja az iparág átalakulását azt követően, hogy több nemzetközi olajvállalat értékesítette szárazföldi és sekély tengeri eszközeit helyi szereplőknek. A hazai cégek a kedvezőbb olajárakat kihasználva számos korábban leállított kutat újra üzembe helyeztek, ami szintén hozzájárult a kitermelés növekedéséhez.
A nigériai olajipar ügyei kapcsán meg kell említeni a Dangote-finomító ügyét, mely mostanra elérve kapacitásának csúcsát, napi 700 ezer hordónyi nyersolaj finomítására is képes. Ez persze nem kitermelést, hanem feldolgozást jelent, ezért szigorúan nézve az upstream kapcsán kevésbé érdekes a lekki létesítmény. Ám természetesen a kitermelést követő feldolgozásban nagyon is fontos szerep jut a lényegében magánvállalkozásban megvalósult létesítménynek, különösen annak tükrében, hogy építtetője a nigériai milliárdos, Aliko Dangote, a finomító átadásakor sokat panaszkodott nyilvánosan is arról, hogy a létesítmény nem jut elég nyersolajhoz teljesítményének felpörgetéséhez. A kitermelés növelésével alighanem ez a probléma is megszűnik. Arról, hogy a létesítménynek milyen jelentősége lehet az európai energiaellátás viszonylatában is, ebben a cikkünkben olvashat.
A régi mezők újraindítása önmagában nem lesz elég
Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a hosszú távú célok eléréséhez a meglévő mezők újraindítása önmagában nem elegendő.
Oliver Onyekweli, a McKinsey nyugat-afrikai energetikai üzletágának vezetője szerint tartós termelésbővülés csak akkor érhető el, ha jelentős beruházások indulnak új lelőhelyek fejlesztésére és új készletek kitermelésére.
Nigéria korábban is meghirdetett hasonlóan ambiciózus termelési célokat, ám azokat rendre meghiúsították a Niger-deltában tapasztalható
- biztonsági problémák,
- a kiterjedt olajlopások,
- az elöregedett infrastruktúra, és
- az elhúzódó beruházási döntések, amelyek több évtizedes mélypontra szorították vissza a kitermelést.
A kormányzat szerint azonban a vezetékek fokozott védelme, a gyorsabb hatósági engedélyezés és az új, befektetőbarát iparági szabályozás stabil alapot teremthet a hosszú távú növekedéshez.
Amennyiben Nigéria 2030-ra valóban eléri a napi 3 millió hordós kitermelést, az az ország olajiparának egyik legjelentősebb fordulatát jelentené az elmúlt évtizedekben.
A magasabb termelés növelné az exportbevételeket, javítaná az államháztartás helyzetét, és tovább erősítené Nigéria befolyását az OPEC-en belül egy olyan időszakban, amikor a globális olajtermelőkre egyre nagyobb nyomást gyakorol az energiapiaci átállás.
A top 10-es mezőbe termelné fel magát Nigéria
A napi három millió hordós kitermelés nem csak a jelenlegi volumen duplázása miatt komoly vállalás, hanem azért, mert a jelenlegi kitermelési adatok alapján Nigéria a globális kitermelési ranglista top 10-es mezőnyébe kerülne, a 8-10. helyre, feltételezve, hogy 2030-ig jelentős átrendeződés nem történik az élmezőnyben:
Persze elképzelhető, hogy addig más, jelentős olajkinccsel bíró államok is komoly erőfeszítéseket tesznek kitermelésük növelésére, ami újabb átrendeződést hozhat az élmezőnybe. A kitermelési adatokból önmagában még nem lehet következtetni a nyersolaj-kereskedelem szerkezetére, az abból megvalósuló belföldi és export ügyletekre. Ám épp az ötödik hónapjában járó iráni válság mutat rá arra, hogy nagyobb piaci kínálati olajmennyiséggel aligha jár rosszul a világ, Nigéria pedig jelenleg is Európa egyik jelentős nyersolaj-beszállítója, míg a Dangote-finomító a repülőgép-üzemanyagok beszállításában lépett elő fontos szereplővé.
Nigéria GDP-jében a kőolajszektor az olajkincs nagyságához képest csekély, kb. 4 százalékos arányt képvisel jelenleg, viszont exportbevételeinek kb. 90 százaléka a szektor teljesítményéből származik.
