Veszteségbe húznak a magas kerozinárak

Három hónappal a Malév csődje után a magyar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úti céltól esnek el. Az üzleti vonalakon minimum 20–30 százalékkal emelkedtek a jegyárak. Az EU-n kívüli városokba a Malév nemzeti jogon repült, és mivel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium eddig nem jelölt ki más céget egyik járatra sem, ezek kihasználatlanul maradtak. „Bécsből például hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, és még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló lég­i forgalom területén” – írta hírlevelében a TTG Hungary.

A KSH adatai szerint a Malév csődjével a Liszt Ferenc repülőtéren februárban több mint negyedével csökkent a járatok száma, miközben az utaslétszám 13 százalékkal esett vissza. „Duplájára nőtt viszont a bécsi repülőtérre utazók száma, ami arra utal, hogy a jó átszállási lehetőségekkel rendelkező Schwechat veheti át Budapestnek a balkáni utasokat összegyűjtő szerepét” – olvasható a hírlevélben. A fapadosok rögtön új járatokat indítottak az üzleti szempontból jelentősnek számító úti célok felé. A hagyományos nagy, illetve kisebb nemzeti légitársaságok pedig bővítették ülőhelyeik számát, és nagyrészt átvették a Malév szerepét, de csak azokba az országokba, ahol nemzeti légitársaságnak számítanak. A kevésbé jövedelmező útvonalak – jellemzően a délkelet-európai országok és a közel-keleti országok – repülőtereivel a Malév kiesése után februárban megszűnt a közvetlen kapcsolat Budapest felől. Ezek közül néhány – Athén, Larnaca, Szófia – időközben ismét elérhetővé vált vagy egy helyi nemzeti, vagy egy fapados légitársaság járataival. A kisebb balkáni országok és a közel-keleti államok ugyanakkor tartósabban kiestek a közvetlenül elérhető úti célok közül. Fontos légi útvonal nyílik meg június 19-én Budapestről. A Brit Air légitársaság által üzemeltetett Air France járatok hetente kétszer repülnek majd Lyonba.

Az európai légi közlekedési szektor a Malév leállása óta is sorozatosan szenvedi el az újabb megrázkódtatásokat. El­sősorban a tartósan magas üzemanyagárak okoznak nem várt mértékű veszteségeket a légitársaságoknak. Pénteken az európai piac egyik legnagyobb szereplőjének számító Air France–KLM közölte, hogy az első negyedévben veszteséges volt. A társaság 368 millió eurót bukott március végéig annak ellenére, hogy 6 százalékkal növelte bevételét. A Lufthansa az egy évvel korábbit megduplázó, 381 millió eurós üzemi veszteséget jelentett. Két leányvállalata is bajban van: az osztrák AUA az első negyedévben 67 millió eurós üzemi veszteséget könyvelt el, a svájci Swiss pedig négymillió frankot bukott. Semmi sem segíthet már a Cimber Sterling Groupon. A dán légitársaság becsődölt, 35 ezer utast hagyva a földön. Közel kétszeresére, 729 millió koronára (108 millió dollár) nőtt a SAS légitársaság nettó vesztesége is.

A német légitársaság összesen 20 Boeing 747-8-ast vesz át 2015-ig, a tervek szerint az első öt repülőgép még ebben az évben megérkezik. Az új Jumbók a Frankfurt és Washington, New Delhi, Bangalore, Chicago, illetve Los Angeles közötti útvonalon közlekednek majd menetrend szerint.

A német légitársaság összesen 20 Boeing 747-8-ast vesz át 2015-ig, a tervek szerint az első öt repülőgép még ebben az évben megérkezik. Az új Jumbók a Frankfurt és Washington, New Delhi, Bangalore, Chicago, illetve Los Angeles közötti útvonalon közlekednek majd menetrend szerint.-->