A kkv-k vették át a nagyok szerepét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A szervezetek meghatározó hányadát – kilenctizedét – a vállalkozások tették ki, a nonprofit szervezetek 8,3 százalékot képviseltek a megyében.
Az 57129 vállalkozás közel egyharmadát adták a társas vállalkozások, közülük a két legnépszerűbb forma a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság volt, előbbiből 11497, utóbbiból 6268 volt bejegyezve a megyében az év végén. A jelentősebb teljesítménnyel és tőkebefektetéssel működő részvénytársaságból mindössze százhúszat tartottak nyilván Baranyai székhellyel. A 38696 egyéni vállalkozásnak kisebbik hányada, négytizede szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, a nagyobb hányadukat az adószámmal rendelkező magánszemélyek és az egyéb engedély alapján vállalkozók tették ki.
Nemzetgazdasági ágak szerint a legtöbb vállalkozás a mezőgazdaság területén szerepelt az adminisztratív nyilvántartásokban, amelyet az ingatlanügyletek, a kereskedelem és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység követett. Ezen belül az egyéni vállalkozások a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban találhatók legnagyobb számban, közöttük nagyon gyakori az adószámot igénylő magánszemély, e területeken főként őstermelő és ingatlan-bérbeadással foglalkozó. A társas vállalkozások a kereskedelemben, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén, az építőiparban és az iparban a legelterjedtebbek.
A gazdaság szerkezetében bekövetkezett váltást hűen tükrözik az adózási információk is. Baranya megyében a társasági adóbevallások döntő részét 2010-ben is a 0 és 9 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező mikrovállalkozások nyújtották be, részarányuk 89,4 százalék volt.
A 10–49 főt alkalmazó kisvállalkozások súlya 6,7 százalékot, az 50–249 főt foglalkoztató középvállalkozások részaránya 1,1 százalékot tett ki. A gazdasági társaságok mindössze 2,8 százaléka működött 250 főnél nagyobb létszámmal. A vállalkozások száma alapján látható nagyfokú koncentrációval szemben az egyes méretkategóriák árbevételből való részesedése viszonylag kis eltérést mutatott. Az árbevétel minden csoportban növekedett a 2009. évihez viszonyítva.
A megyei összes export 44,7 százalékát a nagyvállalkozások bonyolították, értéke ebben az adózói körben csaknem megegyezett a megelőző éviével. A kisebb vállalkozások exportja ugyan mérsékelten, de minden egyes csoportban nőtt. Az export összes árbevételen belüli részaránya a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalkozásokig folyamatosan emelkedett.
A tárgyidőszakban valamenynyi adózói csoport pozitív adózás előtti eredményt mutatott ki. A legnagyobb összegű eredményről a nagyvállalkozói, legkisebbről pedig a mikrovállal-kozói kör adott számot, eltérően az előző évekétől, amikor a középvállalkozói kör adózás előtti eredménye volt a legalacsonyabb. A 2009. évi eredmény valamennyi kategóriában elmaradt a 2008. évitől. 2010-ben ezzel szemben a megelőző évihez képest minden méretnagyság esetében javult az eredményesség. Legnagyobb mértékben – csaknem ötszörösére – a középvállalkozások adózás előtti eredménye emelkedett, a legkisebb – 7,9 százalékos – eredménynövekedésről a kisvállalkozói kör adott számot.
A jegyzett tőke megyei összegéből legnagyobb arányban a nagyvállalkozások, legkisebb arányban pedig a kisvállalkozások részesedtek. Ezzel szemben a külföldi tőke több mint egyharmad részét a mikrovállal-kozások mutatták ki, a középvállalkozások egynegyedes, a kis- és a nagyvállalkozások 20 százalék közeli részarányt képviseltek.
A külföldi tulajdon jegyzett tőkén belüli részaránya a mikro- és a kisvállalkozások körében volt a legmagasabb (15,8, illetve 15,6 százalék), a középvállalkozásoknál 10 százalék volt a mutató értéke. A nagyvállalkozásokra jellemző érték ezzel szemben csak 7 százalékot tett ki.
