Agyban nagyok Szegeden
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az időskori demenciák 75–80 százalékáért az emlékezet fokozatos elvesztésével járó Alzheimer-kór felelős. Világszerte mintegy 32 millió, Európában 6 millió, Magyarországon 120 ezer beteggel számolhatunk. A másik leggyakoribb ilyen betegség a Parkinson-kór, amely a 60-as éveikben járók 1, a 80 évesnél idősebbek 4 százalékát érinti. Egyik betegségnek sincs jelenleg gyógyszere, amelyik megállítaná a betegség előrehaladását, és stabilizálná a beteg állapotát. Az említett két betegség kialakulásáért elsősorban néhány toxikus, denaturált szerkezetű fehérjét tesznek felelőssé. Ezek a betegségek már járvány jellegűek, és óriási terhet rónak a családokra és a társadalomra. A világon 315 milliárd USD-ra becsülik a demenciás betegek kezelésére és intézeti elhelyezésére fordított összeget. Ezért igen erős gazdasági érdekek kapcsolódnak ezeknél a betegségeknél az új terápiás célpontok felderítéséhez, a racionális gyógyszerfejlesztéshez.
A fejlett nyugati társadalmakban a depresszió a munkaképtelenséget okozó kórok között a 2. A szorongásos kórképek és a depresszió a felnőtt lakosság 15 százalékát érinti, ezt az arányt Magyarországon 20–25 százalékra becsülik. A kezelések legnagyobb akadálya a nagy arányú antidepresszáns-rezisztencia, a kezelt betegek 35–50 százalékánál nem válnak be ezek a terápiák. A sikeres kezelés kulcsa az antidepresszáns-rezisztencia okainak megfejtése.
Mind a neurodegeneráció, mind a depresszió kutatása kiemelten fontos szerepet kapott az egész világ tudományos életében. Európában a régebbi programok után az Európai Unió a „Health” programokon belül minden évben pontos témamegjelölésekkel több tízmillió euróval támogatja az alapkutatásokat, rendszerint nemzetközi kooperációk formájában. Hasonló a helyzet az USA-ban és Japánban is. Egy statisztika szerint a gyógyszeripar k+f alapjainak 70 százalékát ma már központi idegrendszeri kutatásokra fordítja.
Az utóbbi két-három évben sikerült áttörést elérni a fontosabb, idegrendszeri károsodással járó betegségek, így az Alzheimer-kór lefolyásának magyarázatában. Igazoltuk, hogy az agyban felhalmozódó toxikus peptidet az idegsejtek felveszik, illetve hogy egy fehérje az idegsejtekben többféle káros folyamatot indít el. Sikerült két olyan vegyületcsoportot tervezni és vizsgálni, amelyek ez utóbbit képesek voltak az Alzheimer-kór egérmodelljén kivédeni. Ezeknek a vegyületeknek a szabadalmazása már folyamatban van.
Közben amerikai kutatók bebizonyították, hogy az Alzheimer-kórnak csak az első fázisában játszik fontos szerepet az általunk vizsgált fehérje, a következő lépcsőben egy másik viszi tovább a folyamatot. A betegségnek így valószínűleg kettős gyógyszere lesz, ami megállítja az idegsejtek pusztulását.
A depresszió kutatásában eddig sem Szegeden, sem a világon nem született áttörés. Ennek ellenére optimisták vagyunk: egy szabadalmazott peptid jellegű gyógyszerjelölt vegyületünk új megközelítést jelenthet a kutatásban.
A szerző akadémikus, a SZTE Orvosi Vegytani Intézetének professzora
Bonyolult rendszer, ami meghibásodhat
Az emberi agy az evolúció során kialakult legbonyolultabb rendszer, amelyet jelenleg ismerünk. A központi idegrendszert mintegy 20 billió sejt alkotja, amelyek szigorúan magszabott rendszerbe szerveződtek. Annak ellenére, hogy agyunk tömege csupán 1300–1500 gramm, energiafogyasztása kiemelkedően magas: az emberi szervezet összenergia-szükségletének 20 százalékát teszi ki. A vérkeringés a bonyolult agyi kapillárisok rendszerével biztosítja az agysejtek állandó oxigén- és glükózellátását. Sokféle különböző szerepű sejt csodálatosan összehangolt működése szükséges a normális agyi aktivitáshoz. Egy ilyen bonyolult rendszer működésében előfordulhatnak hibák, amelyeket az evolúció során kialakult védelmi rendszerek megpróbálnak elhárítani. Ha ez az elhárítás sikertelen, működési zavarok lépnek fel, és a genetikai hibákon túl ezek felelősek az ideg- és elmebetegségek kialakulásáért.
