Boszniában is építene az Ovit

Az MVM Ovit Zrt. fűtőmű-fejlesztési szándéknyilatkozatot írt alá a bosznia-hercegovinai Bosanska Krupa város önkormányzatával. A dokumentumot Bosanska Krupa polgármestere, Armin Halitovity, va­lamint Gopcsa Péter, az Ovit vezérigazgatója írta alá. A felek többlépcsős együttműködésre készülnek a 14 ezer fős kisváros fűtőművének fejlesztésében.

A nyilatkozat aláírásával az Ovit kötelezettséget vállalt arra, hogy első lépésben elkészíti egy biomassza alapú, fluid tüzelési rendszerű kazán és a hozzá tartozó segédberendezések műszaki koncepciótervét, majd azt a város önkormányzatának rendelkezésére bocsátja. „A beruházás által csökken a háztartások fűtési költsége, megállítható az erdők irtása, jobban védjük a környezetet és csökkentjük a levegőbe kerülő káros anyagok mennyiségét” – idézi az északnyugat-boszniai kisváros polgármesterét az ekapija.com. Ha minden a tervek szerint halad, 2014 októberében indulhat meg az erőmű építése.

A szándéknyilatkozat aláírása előtt a felek felkeresték a referenciaként szolgáló komlói fűtőművet, melyben Magyarországon elsőként épült meg egy teljes egészében hazai fejlesztésű, 18 megawatt teljesítményű biomasszakazán.

Komló városát is a boszniaihoz hasonló szempontok motiválták, amikor 2009-ben belefogott a most mintaerőműnek tekintett létesítmény építésébe. A környezetvédelmi megfontolásokon túl csökkenteni akarták a földgáz tüzelőanyagtól való függést, lejjebb nyomni a távfűtési hő árát, és mérsékelni a költségek növekedési ütemét. Az 1,3 milliárd forintos projekt 38,04 százalékos, azaz közel félmilliárdos KEOP támogatást élvezett. A finanszírozásba az Erste Bank Hungary Nyrt. 830 millió forint hitellel szállt be. Az erőművet 2010 áprilisában adták át. Ugyanannyi hőt ad, mint előzőleg a gázüzemű erőmű, viszont a biomassza hasznosításával évi 230 ezer giga- joule-nyi gázt takarít meg.

Kiemelendő, hogy a komlói fűtőmű kazánját a kiskunfélegyházi TE Ganz Röck Zrt. szállította, mely cég azóta felszámolás alá került, de amelyiknek eszközeit a múlt év óta az Ovit bérli, s erre alapozva megkezdte a kiskunfélegyházi energetikai gépgyártás újjáélesztését. Gopcsa Péter, az Ovit vezérigazgatója már tavaly ősszel közölte, hogy a gyár a komlói 18 megawattos kazán mintájára bármikor képes Magyarországra és külföldre is szállítani.

A tanpálya kialakítása megfelel egy szabványos, háromvágányos MÁV-állomás egyik felének, a páratlan oldalnak. A tanpálya három, egymástól 4,7 méter vágánytengely-távolságra lévő vágányból áll. A vágányok végében és azok mellett felsővezetéki oszlopok állnak, amelyek a kiépített vezetékrendszert hivatottak tartani.

A fejlesztés része az Ovit középtávú stratégiájának.

A tanpálya kialakítása megfelel egy szabványos, háromvágányos MÁV-állomás egyik felének, a páratlan oldalnak. A tanpálya három, egymástól 4,7 méter vágánytengely-távolságra lévő vágányból áll. A vágányok végében és azok mellett felsővezetéki oszlopok állnak, amelyek a kiépített vezetékrendszert hivatottak tartani.

A fejlesztés része az Ovit középtávú stratégiájának.-->