Százmilliós forrás élénkítésre

A város a hatvanmilliós pályázatot egyfajta kompenzációként biztosítja a szektornak, hiszen az építményadó és a telekadó miatt nemcsak a multinacionális óriások, de a kisebb pécsi vállalkozások is komoly terhet kaptak a nyakukba.

A város előzetes tájékoztatása szerint az önkormányzatnak idén több mint 1,8 milliárd forintos pluszbevételt jelent az építményadóból és telekadóból befolyó pénz. A város álláspontja szerint ennek a legnagyobb részét a multinacionális cégek fizetik, ugyanakkor arányosan terhet ró a pécsi székhelyű kis- és középvállalkozásokra is. Ennek alapja, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az önkormányzat eltérő szabályokat érvényesítsen a kisvállalkozói szektor és a multinacionális cégek adóterheinek megállapításakor.

A gazdaságfejlesztési céllal életre hívott, vissza nem térítendő támogatást kizárólag pécsi székhellyel rendelkező, építmény- vagy telekadó fizetésére kötelezett vállalkozások kaphatják majd meg. Vállalniuk kell, hogy a 2011. december 31- i létszámmal vagy annál több munkavállalóval a támogatás odaítélésétől számított egy éven át működtetik a vállalkozást. A pályázatban az összeget nem maximalizálták, ám az odaítélt összeg nem lehet magasabb vállalkozásonként, mint a részükre kiszabott idei építmény- vagy telekadó növekményének fele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 2011-ben egy vállalkozás 10 ezer forint építményadót fizetett, 2012-ben pedig 50 ezret, akkor a támogatás legfeljebb 20 ezer forint lehet.

A másik, negyvenmilliós támogatás egy részével, kétmillió forintból a helyi termelők helyi vendéglátóhelyekbe (szállodák, éttermek) történő becsatornázását segítenék. A program során helyi terméket értékesítő éttermek kapnának védnöki táblát, információs táblákat, helyi termékeket tartalmazó étlapokat kétmillió forint felhasználásával.

Szintén e negyvenmilliós keret terhére 20 millió forintot biztosít közétkeztetési célokat is szolgáló szociális szövetkezetek elindulásához az önkormányzat. A termelők e szövetkezetek segítségével könnyebben adhatnák el megtermelt mezőgazdasági termékeiket a város tervei szerint.

Mivel az energetikai szektorban – az uniós pályázatoknak hála – erős fellendülés várható a közeljövőben, a város 18 millió forintot fordít a 40 milliós keretből egy úgynevezett energiamenedzsment létrehozására. Az egyetem és az önkormányzat közös szervezete azt a feladatot kapja, hogy feltárja Pécs energetikai helyzetét, valamint az ezt hatékonyabbá tevő pályázatokat. A cél, hogy a jövőben a helyi cégek, akár konzorciumba tömörülve is elnyerhessenek uniós finanszírozású munkákat. Ilyenek lehetnek a világítás- vagy fűtéskorszerűsítési feladatok.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara már több éve szorgalmazta a helyi vállalkozások boldogulását segítő pályázati rendszer kialakítását. Dr. Síkfői Tamás, a megyei gazdasági önkormányzat titkára az új lehetőség kapcsán elmondta, egyelőre nem szűntek meg nagy számban kis- és középvállalkozások Baranyában és Pécsen, vagy ha ez meg is történt, a legtöbb esetben új céget alapítottak a tulajdonosok. A kamarai titkár szerint az esztendő második felében, s a következő év elején a kisvállalkozások tömegesen eshetnek áldozatul a romló gazdálkodási körülményeknek. Erre utal, hogy a dolgozói létszámot tekintve már most megfigyelhető egy jelentősnek mondható, közel húszszázalékos visszaesés 2010-hez képest.

Baranya megye első negyedévének kiemelkedő beruházási mutatói

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a megyében bejegyzett gazdasági szervezetek ez év első három hónapjában 12 milliárd forintnyi új beruházást valósítottak meg, az országos beruházási teljesítményérték 2,4 százalékát. A beruházások értéke folyó áron számítva valamelyest magasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában, a két évvel korábbihoz képest viszont jelentős az elmaradás. A térségben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ágba tartozó szervezetek részesedése a legjelentősebb, a megyei szervezetek beruházásainak több mint egynegyede ezen a területen valósult meg. Az ugyancsak jelentős súlyaránnyal bíró feldolgozóipar részesedése kismértékben nőtt, az energiaiparé és a vízellátásé viszont nagyobb mértékben csökkent. Az ipar egészét nézve pedig kevesebb fejlesztési forrás jutott az egy év előttinél. A felsőfokú oktatás területén megvalósított nagyobb fejlesztéseknek köszönhetően sokat javult az oktatás pozíciója. Nagymértékű csökkenés mutatkozott ugyanakkor mind a beruházások összegében, mind pedig a megyén belüli arány alapján a korábban is meglehetősen szerény részesedésű építőiparban, de a kereskedelem és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágak is a megcsappanó fejlesztést felmutatók közé tartoznak.