Katasztrófa, ami idén nyáron a Balatonon történik: az erős forint miatt elárasztják Horvátországot a magyarok – 15-20 százalékos forgalom-visszaesésről beszélnek a vendéglátósok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLézengő turisták, hétköznap szinte teljesen kihalt strandok, üres büfék és gyér forgalom a máskor zsúfolt főúton – ilyen kép fogadta azokat, akik az elmúlt hetekben a Balatonnál jártak. Bár az időjárás sem kedvezett a nyaralóknak, előbb a hőség, majd a rossz idő szólt közbe, július közepén már igencsak a főszezonra jellemző nyüzsgésnek kellene jellemeznie a magyar tengert. Ehhez képest inkább egy gyenge előszezon hangulatát idézi a forgalom. Úgy tűnik, idén valami megtört a Balatonnál.
Katasztrófa, ami idén nyáron a Balatonon történik: az erős forint miatt elárasztják Horvátországot a magyarok – 15-20 százalékos forgalom-visszaesésről beszélnek a vendéglátósok
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megerősítetette a Világgazdaságnak a személyes benyomásokat. A szakember szerint az év első hat hónapja kifejezetten gyengén alakult, a vendéglátás szinte minden területén visszaesést mértek,
egyes vállalkozásoknál 20–30 százalékos forgalomcsökkenéssel.
A szakember hangsúlyozta, hogy a probléma korántsem kizárólag a Balatont érinti. Budapesten is hasonló tendenciák rajzolódnak ki, még a hagyományosan stabil keresletre építő, egyszerűbb vendéglátóhelyeken is. Kovács szerint ebben jelentős szerepe lehet az erős forintnak. A külföldi turisták ugyanannyi euróért ma jóval kevesebb forintot kapnak, így Magyarország számukra drágább úti céllá vált. A magyarok számára ezzel párhuzamosan olcsóbb lett a külföldi nyaralás, ami érezhetően növelte a határon túli desztinációk vonzerejét.
Revuczky Karion, a Szépkilátás Vendéglátó Kft. szakmai vezetője a Világgazdaságnak elismete, hogy a főszezon eddig nagyon rosszul alakul.
Semmiképpen sem jó a helyzet, teljesen egyértelmű, hogy az erős forint miatt sokan inkább Horvátországot választják
– fogalmazott. A szakember elsősorban a keleti Balaton térségére lát rá, amely földrajzi adottságai miatt különösen érzékeny piac: Budapesthez ez a partszakasz fekszik a legközelebb, így hagyományosan könnyen elérhető célpont a fővárosiak számára. Ennek ellenére Balatonakarattya környékén is 10–15 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalnak. A probléma ráadásul nem csupán a vendégszám csökkenésében jelentkezik. Tapasztalataik szerint azok a turisták is jóval visszafogottabban költenek, akik végül mégis a Balaton mellett döntenek.
Az erős forint betesz a balatoni turizmusnak
Hónapok óta csúcsformában van a magyar fizetőeszköz, az év eleje óta mintegy 7 százalékkal erősödött, így évek óta először fodul elő, hogy nem 400 forint egy euró a nyár közepén, hanem 360 forint. Ez ugyan jó hír a fogyasztóknak, akik az elmúlt években elszenvedői voltak a magas inflációnak és azoknak, akik külföldön költik az itthon megkeresett jövedelmüket. Mindenki másnak már kevésbé. Az exportőrök mellett a hazai turizmusnak is egyértelműen árt az erős forint, és ez a Balatonnál sincs másképp.
A szezon kezdetén, júniusban Flesch Tamás, a Magyar Szállodaszövetség vezetője kongatta meg a vészharangot, a magyarországi szállodák ugyanis közvetlen elszenvedői a hazai fizetőesköz látványos teljesítményének. Jelenleg úgy 14-15 százalékkal ugyanis többet ér a magyar emberek pénze euróban, mint egy ével ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy az erős forint miatt az Adria elszívja esetleg a magyarokat a Balatonról, azt mondta:
"nagyon zavar bennünket az erős forint, ez tény. De bizakodóak vagyunk, hogy ha mindent összevetnek az emberek, akkor végül a mérleg nyelve a Balaton felé billen."
Flesch Tamás akkor még amellett érvelt, hogy a magyar tenger versenyképességét erősítheti a horvátországi áremelkedés. Az elképzelést a makrogazdasági adatok is alátámasztották: áprilisban Horvátországban 5,4 százalékos inflációt mértek, ami több mint kétszerese volt a magyarországi ütemnek.
Horvátok: 5 százalékkal több magyar ment idén Horvátországba
Csakhogy a forint annyit erősödött idén, hogy hiába emelkedett az infláció Horvátországban, azt egy az egyben eltüntette. A cikk írója, aki június elején, az előszezonban járt az Adrián, szintén az tapasztalta, hogy a korábbi évekhez képest jóval olcsóbb lett a magyarok számára az Adriai-tenger. Megkerestük a Horvát Idegenforgalmi Közösséget kérdéseinkkel, hogy valóban érzékelik-e a magyarok áradatát.
Herceg Ivana, a szervezet képviselője a Világgazdaságnak elmondta: összességében az idei szezon nagyjából az előző év szintjén alakul. Az összes küldőpiacot tekintve a turisták és a vendégéjszakák száma egyaránt kevesebb mint 1 százalékkal csökkent.
A magyar piac ugyanakkor egyértelmű kivételt jelent. Az idei szezonban a magyar turisták száma 5 százalékkal nőtt, és ugyanilyen mértékben emelkedett az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is. Jelenleg mintegy 50 ezer magyar turista tartózkodik Horvátországban.
A magyarok körében továbbra is a Kvarner-öböl és Isztria számít a legnépszerűbb régiónak, míg a legkedveltebb úti célok között Crikvenica, Vir, Rovinj és Poreč szerepel. Elmondás szerint a leglátogatottabb úti célok jelenleg
- Crikvenica,
- Vir,
- Rovinj és
- Poreč.
A magyarok nagyobb számú megjelenésben vélhetően az is közrejátszik, hogy Budapestről idén nyártól nem csak Zadar érhető el repülővel, hanem Dubrovnik is. A Wizzair és a Ryanair járatainak köszönhetően a Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint a dubrovniki régióban 34 százalékkal több érkezést és 30 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak.
Magában Dubrovnik városában 75 százalékkal több magyar érkezett, mint egy évvel ezelőtt.
Mindez ugyanakkor aligha véletlen. Budapest és Dubrovnik közötti mintegy 900 kilométeres távolság autóval körülbelül tízórás utazást jelent, repülővel azonban ennek töredéke alatt teljesíthető. A Ryanair és a Wizz Air menetrend szerint 1 óra 10 perces repülési idővel számol, a Flightradar adatai alapján azonban a járatok sokszor egy órán belül teljesítik a távot. Aki tehát a replülőtér mellett valamelyik közeli településen foglal szállást, a budapesti felszállástól számítva akár másfél órán belül is elérheti a tengerpartot. Néhány éve ez még elképzelhetetlennek tűnt, ma viszont elképesztő közelségbe került az Adria Magyarországhoz.
Egész egyszerűen rossz a Balaton híre
Könnyű azonban mindent az erős forintra fogni. Egy neve elhallgatását kérő, a Balaton-felvidéken wellness-szállodát üzemeltető vállalkozó is borús képet festett az idei szezonról. Szerinte a visszafogott forgalom mögött nem egyetlen tényező áll, hanem több kedvezőtlen folyamat együttes hatása. Ezek közül kiemelte, hogy a Balaton megítélése az elmúlt években érezhetően romlott, amiben jelentős szerepe van annak a negatív médiaképnek, amely évek óta a balatoni turizmust övezi.
Mindig arról szólnak a hírek, hogy mennyibe kerül a lángos, meg milyen drága a Balaton. Folyamatosan a negatív példák kerülnek elő, ezzel a saját turisztikai értékeinket minősítjük le
– fakadt ki a vállalkozó. Szerinte emiatt az emberekben kialakul egy olyan kép, hogy a balatoni nyaralás megfizethetetlen, miközben a valóság ennél árnyaltabb. Sokan kizárólag a szállásárakat hasonlítják össze Horvátországgal. Az persze előfordulhat, hogy egy tengerparti apartman valóban kedvezőbb áron foglalható, mint a Balatonon, azonban a teljes nyaralás költségeit – az utazást, az étkezést és az egyéb kiadásokat – már jóval ritkábban veszik figyelembe.
Forrásunk megerősítette, hogy az ő szállodájában is tavalyhoz képest 20 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalt.
Arra a kérdésünkre, hogy miben látja a megoldást, egyetlen szóval válaszolt: "eladnám". Mindenesetre felvetette, hogy a idén a lakosság óvatosabban költ, sok családnak kevesebb a rendelkezésre álló jövedelme, de azt sem zárta ki, hogy egyes állami intézkedések vagy a turisztikai támogatási rendszerek, mint a SZÉP-kártya változásai is befolyásolhatják a keresletet.
Az árak csökkentésére nincs lehetőség
A Balatonnal szemben az egyik legélesebb kritika, hogy drága. Ez kétségtelenül igaz, a 2022-es inflációs sokk után volt két olyan év is, amikor 15-20 százalékkal drágultak meg a szolgáltatások. Forrásunk ugyanakkor hangsúlyozta: a balatoni szolgáltatók ma már nagyon szűk mozgástérrel dolgoznak, ezért az árak jelentős csökkentése nem jelent reális megoldást. Az energia-, alapanyag- és bérköltségek emelkedése miatt sok vállalkozásnak nincs lehetősége arra, hogy olcsóbban kínálja szolgáltatásait anélkül, hogy veszteséget termelne.
Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a Balaton versenyképességének javításáért, a szállodás elsősorban a turizmus adóterheinek csökkentését említette. Mint mondta, a vendéglátás és a szállodaipar rendkívül munkaerő-igényes ágazat, ezért különösen nehéznek tartja, hogy a vállalkozásokra további közterhek hárulnak.
Ez egy rendkívül munkaerő-igényes szakma. Éppen ezért nehezen érthető, hogy miért kell a turizmusnak tovább adóterheket viselnie. Ha versenyképesebb Balatont szeretnénk, akkor a vállalkozások terheit is csökkenteni kellene
– érvelt a névtelenséget kérő balaton-felvidéki szállodaüzemeltető, aki nem érti, hogy mi szükség van a helyi iparűzési adó mellett turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.
Kovács László is úgy látja, ha a forgalom tovább csökken, az a jelenleg még elfogadható nyereséget is felemésztheti, egy esetleges árcsökkentés pedig már veszteségessé teheti a vállalkozásokat. Arra is figyelmeztetett, hogy akár már a szezon közepén is előfordulhatnak bezárások. A vállalkozók ugyanis a szezon előtt magas bérekkel vették fel a munkaerőt, miközben senki sem tudta előre, hogyan alakul majd a kereslet. Ha a vártnál jóval kevesebb vendég érkezik, egyes vállalkozások nem tudják kitermelni a működési költségeit.
Az időjárás sem kedvez az idei szezonnak
A bizonytalanságot tovább fokozza a kiszámíthatatlan időjárás. Az ipartestület elnöke szerint a gyakori lehűlések és a változékony idő sokakat visszatartanak attól, hogy a Balatonhoz induljanak. Sokan inkább olyan tengerparti úti célt választanak, ahol nagyobb eséllyel számíthatnak tartósan jó időre. Ha pedig Magyarországon csak 25 fok körüli a hőmérséklet, és hűvös a víz, sokan úgy döntenek, hogy el sem indulnak a tóhoz.
