Túl erős volt a Nokia-hatás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A gyenge mutatót ráadásul egy szerény bázishoz képest produkálta a hazai ipar: 2011 áprilisa a folyó áron számított termelés szerint az év leggyengébb hónapja volt (1823 milliárd forint). A kiigazítatlan adatok szerint az áprilisinál nagyobb visszaesés utoljára 2009 novemberében volt, amikor a termelés 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. 2011 egészében az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt év/év alapon, 2012 első négy hónapjának mérlege 0,8 százalékos visszaesés.
Az áprilisi adat azt jelzi, hogy a Komárom-hatás erősebb volt a Kecskemét-hatásnál: a Mercedes-gyárban – ha nem is teljes kapacitással, de – már március végén elindult a termelés, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a Nokia gyárának leállását. A telekommunikációs berendezések és a fogyasztói elektronikai termékek gyártása ráadásul nemcsak a finn gyártó kivonulása miatt esik vissza, jelentős elbocsátások voltak a Philips székesfehérvári gyárában is. Az autógyártás hozzáadott értéke ugyanakkor nagyobb – mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője –, a GDP-ben így kisebb mértékű visszaesés keletkezhetett. A Mercedes-gyár termelésének felfutásának előrejelzése bizonytalan, az áprilisi adatból emiatt nem lehet biztosan levonni hosszú távú következtetéseket – figyelmeztetett Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Az MKB szakemberei szerint felmerült a kockázata annak, hogy az autógyártók növekvő termelése sem tudja ellensúlyozni a többi ágazat visszaesését.
Az áprilisi ipari adat többszörösen is csalódást keltett – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Amellett, hogy az autógyártás a Mercedes-gyár beindulásával sem tudta a pozitív tartományba emelni az éves adatot, valószínűleg az elektronikai ipar negatív hozzájárulása is nagyobb volt, mint amire számítani lehetett. Az utóbbi ágazatban ugyanis éppen 2011 áprilisában kezdődött a mélyrepülés – magyarázta a szakember, aki az ipari termelés éves növekedésére adott prognózisát az új adatok fényében 1,5 százalékponttal, 0,5 százalékra rontotta. Török Zoltán szerint az év hátralévő hónapjaiban az autógyártás mellett a gyenge forint lehet pozitív hatással az ipari termelésre, mivel a zömében exportra termelő cégek bevételét a 300 forint fölötti euróárfolyam kedvezően befolyásolja.
A felvevőpiacok gyengélkedése a fő oka a magyar ipar megtorpanásának, a megrendelések visszaesését a pozitív folyamatok nem tudták ellensúlyozni – mondta lapunknak Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője, aki 0,6 százalékos éves növekedésre számított. A szakember korábban 2012 egészére 3,5 százalékos iparitermelés-növekedést valószínűsített, de jelezte: a prognózis az áprilisi adat fényében csökkenni fog.
A GDP az első negyedévben (naptárhatás kiszűrésével) 1,3 százalékkal csökkent éves összevetésben – ugyanekkora volt a szezonálisan kiigazított negyedéves mínusz is –, és az áprilisi ipari adat alapján kisebb lett annak valószínűsége, hogy a második negyedévben fordulat következhet be: szinte biztos, hogy technikai értelemben is recesszióba kerül a magyar gazdaság. A termelési oldalon az építőipar nem számíthat semmiféle impulzusra – különösen annak fényében, hogy a hitelezés fellendülésére a legoptimistább becslések szerint is éveket kell még várni –, a mezőgazdaság hozzájárulása a tavalyi rekordév miatt lesz várhatóan negatív, a szolgáltatásokat pedig a kereslet visszaesése mellett a különadók is visszafogják.
Lassulni kezdett a német lokomotív is, romlást várnak az elemzők
A magyar gazdaság elsőszámú külső húzóereje, Németország is lassulni látszik. A német gazdaság, amely 2012 első negyedévében az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal bővült, az elemzők szerint nem biztos, hogy április-júniusi teljesítményével is pozitív meglepetést kelt. A feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek áprilisban és májusban is a zsugorodást a növekedéstől elválasztó 50-es határ alatt jártak – a májusi 45 pont közel három éves mélypontot jelent –, és ezt immár a tényadatok is megerősítik. Az ipari termelés áprilisban a berlini gazdasági minisztérium szerdán közzétett jelentése szerint az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal, éves összevetésben pedig 0,7 százalékkal csökkent. A rendelésállomány-adatok sem az optimizmust táplálják: hó/hó alapon 2011 novembere óta nem látott mértékű, 1,9 százalékos, éves szinten pedig 3,8 százalékos visszaesést regisztráltak; az eurózónán kívülről érkező megrendelések volumene 4,7 százalékkal csökkent. Az üzleti hangulat ezzel párhuzamosan romlik: a jelenlegi helyzet megítélésének az Ifo által számított indexe májusban – nagyrészt az eurózóna gondjainak súlyosbodása miatt – 16 hónapos mélypontra, 113,3-re süllyedt.
Csaba Ferenc Lassulni kezdett a német lokomotív is, romlást várnak az elemzők A magyar gazdaság elsőszámú külső húzóereje, Németország is lassulni látszik. A német gazdaság, amely 2012 első negyedévében az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal bővült, az elemzők szerint nem biztos, hogy április-júniusi teljesítményével is pozitív meglepetést kelt. A feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek áprilisban és májusban is a zsugorodást a növekedéstől elválasztó 50-es határ alatt jártak – a májusi 45 pont közel három éves mélypontot jelent –, és ezt immár a tényadatok is megerősítik. Az ipari termelés áprilisban a berlini gazdasági minisztérium szerdán közzétett jelentése szerint az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal, éves összevetésben pedig 0,7 százalékkal csökkent. A rendelésállomány-adatok sem az optimizmust táplálják: hó/hó alapon 2011 novembere óta nem látott mértékű, 1,9 százalékos, éves szinten pedig 3,8 százalékos visszaesést regisztráltak; az eurózónán kívülről érkező megrendelések volumene 4,7 százalékkal csökkent. Az üzleti hangulat ezzel párhuzamosan romlik: a jelenlegi helyzet megítélésének az Ifo által számított indexe májusban – nagyrészt az eurózóna gondjainak súlyosbodása miatt – 16 hónapos mélypontra, 113,3-re süllyedt.-->
