A fizetésképtelenségi eljárások terén jelentősen romlott a helyzet, ami egyrészt a válság hatása: mind a belső, mind a külső kereslet megszenvedi a gazdasági krízis folytatódását. „Ha a válság lassul, és kedvező irányt vesz, nem lesz további drasztikus romlás, s éves szinten nagyjából megállhat a mostani szinten” – véli Kárpáti Gábor, Coface Hungary ügyvezetője. Ugyanakkor egyértelműen a magyarországi tisztulási folyamatokkal függ össze a különféle eljárások számának negyven százalékot is meghaladó növekedése. Az ügyvezető egyben sajnálatosnak tartja, hogy nem változik érdemben a csődeljárások száma. Ugyan extrém nagy, egyedi (cég)veszteség a magyar piacon nem volt az első félévben, ám megvan a veszélye annak, hogy a következő időszakban előfordulhat.
Összességében komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai cégek képviselőit. „A cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek. A jó és eredményes éves gazdálkodás alapja ugyanis a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása, legalább egy éves távlatban” – húzza alá az ügyvezető igazgató. „Az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, s kényszergazdálkodási pályára állítani egy céget, aminek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, s az – tovagyűrűző hatásai révén – a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti” – vezeti le a dominószerű hatást Kárpáti Gábor.
Például az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok –a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók egyebek között – is ilyen változtatások (amelyeket egyébként az érintettek várhatóan át fognak hárítani a gazdaság többi szereplőjére, s azokon csapódik majd le a teherfizetés). Ilyen körülmények között pedig mindazon cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.
Ami a konkrét számokat illeti. A csődeljárások száma némileg nőtt, ám abszolút számban még mindig nagyon alacsony. Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal nőtt 2011 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajták esetében eltérő módon alakultak a folyamatok – mutat rá dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza, hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra. Már csak azért sem, mert az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását, köztük azon cégek ellen, amelyek nem tettek eleget május végi mérlegleadási kötelezettségüknek. Czibor ennek ellenére sem tart drasztikus növekedéstől, ám részben a piac tisztulása, részben az egyszerűbbé vált cégbezárási szabályok miatt valamifajta növekedést mindenképpen prognosztizál.
Ez a trend egyébként nem feltétlenül jó – állítja –, mondván: a kényszerfelszámolások kevésbé formalizált eljárások, ami nem feltétlenül erősíti a jogbiztonságot, nem szólva arról, hogy a hitelezők ilyen körülmények között nehezen jutnak a pénzükhöz. A szakember szerint mindenesetre évekig el fog tartani ez a folyamat, ami egyben elkerülhetetlen tisztulás is, melynek során eltűnnek az alvó cégek is. Jó két év múlva állnak be a számok a „normális” gazdaságokban megszokott szintre – jósolja a szakember.
A fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett – derül ki a Coface Hungary legfrissebb adataiból. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (közel 50 százalékkal) nőtt, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét.
Csökkent a fizetési haladéki eljárások száma (ami a csődeljárás kapujának tekinthető). Ugyanakkor a múlt évi magas bázishoz képest továbbra is jelentős a kényszer-végelszámolások száma – mutat rá, úgy jellemezve a helyzetet, hogy „az egyik szemünk sír, a másik meg nevet”. Ugyanis – magyarázza – a piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám nincs formalizált eljárás, s nincs következménye sem annak, ha olyan céget zárnak be, amely kifizetetlen számlákat hagy maga mögött.
