Milliárdos átcsoportosítás

Évről évre romlik a patikák jövedelmezősége: 25 százalékuk veszteségesen működik, és 350 olyan gyógyszertár van, amelyik már saját tőkéjét is felélte. A kormány megszorító intézkedései – a gyógyszerkiadások lefaragására irányuló lépések – hatására pedig a gyógyszertárak árrésbevételei a támogatott gyógyszerkörben az első negyedévben mintegy 10 százalékkal estek vissza a tavalyi év hasonló időszakához képest. A második negyedévtől pedig az április 1-jei árletörő intézkedések következtében to­vábbi 7-8 százalékos árréstömeg-csökkenésre lehet számítani.

A közfinanszírozott orvosságok értékesítéséből tavaly 51 milliárd forintot realizáltak a gyógyszertárak, vagyis a Széll Kálmán Terv éves szinten 7–8 milliárd forinttal rövidítheti meg a patikai vállalkozásokat – ahogyan arról korábban lapunknak beszámolt Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Ehhez képest csupán 2,7 milliárd forinttal ösztönzi a kormány a patikusokat arra, hogy olcsóbb medicinákat ajánljanak betegeiknek. Nem véletlen, hogy a kamara hónapok óta azért küzd, hogy valamilyen módon gátat szabjon a gyógyszertárak ellehetetlenüléséhez vezető folyamatoknak.

Miután a gazdasági megszorító intézkedések, különösen a gyógyszerkiadások a Széll Kálmán Terv 2-ben előirányzott további jelentős csökkentése nyilvánvalóvá tette, hogy a patikusok az államtól nem számíthatnak pluszforrásra, az egyetlen járható útnak az árréstömeg átrendezése tűnt a számukra. Ennek lényege, hogy a nagykereskedelmi árrés rovására emelik a patikaszerek kiskereskedelmi árrését. Teszik ezt annak ellenére, hogy a gyógyszer-nagykereskedelmi cégek árrésbevételei megközelítőleg ugyanúgy csökkentek, mint a patikákéi, esetükben mégsem merült fel semmilyen kormányzati kompenzáció. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója ezt értékben 3 milliárd forintra becsüli, amihez éves szinten még ugyanennyi veszteség jön a nagykereskedelmi árrés 10 százalékos várható átcsoportosításával.

A vezérigazgató szerint ez az összeg már nem kigazdálkodható, felmerül a gyógyszertáraknak nyújtott engedmény csökkentése, illetve a fizetési határidők rövidítése is. Az éves szinten átadott engedmény 10 milliárd forintra rúg, ami meghaladja a gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos éves eredményét.

A betegellátást is veszélyeztetheti az új helyzet azáltal, hogy veszteségeik csökkentése érdekében a nagykereskedők kénytelenek lesznek visszavenni szolgáltatási szintjükből, és felmerül a ritkább gyógyszertári kiszállítás is. Miután a gyógyszertárak nem tudnak készletezni, jelenleg alapvetően a nagykereskedők finanszírozzák a gyógyszerkészletet, különös tekintettel a drága orvosságokra. Így eddig a viszonylag ritka gyógyszerekhez is néhány órán belül hozzájutott a beteg, a jövőben jelentősen romolhat a betegek gyógyszerhez jutása térben és időben is, hiszen a növekvő kiskereskedelmi árrés továbbra sem nyújt fedezetet a patikai készletezésre.

A kereskedelmi árképzés degresszív: a drágább készítmények esetében alacsonyabb a százalékos mérték. A nagykereskedelmi árrés felső határa jelenleg ­– a 2600 forintnál drágább orvosságok esetében – 5 százalék. A kiskereskedelmi árrés a legfelső sávban – 5000 forintos vagy annál drágább készítmények esetében – 850 forint. A degresszív árrés lényege, hogy a drágább készítményeken fajlagosan kevesebbet profitál a patika, mint az olcsóbb készítményeken. A szabályozás szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a gyógyszerészeket olcsóbb készítmények ajánlására ösztönözze.

A kereskedelmi árképzés degresszív: a drágább készítmények esetében alacsonyabb a százalékos mérték. A nagykereskedelmi árrés felső határa jelenleg ­– a 2600 forintnál drágább orvosságok esetében – 5 százalék. A kiskereskedelmi árrés a legfelső sávban – 5000 forintos vagy annál drágább készítmények esetében – 850 forint. A degresszív árrés lényege, hogy a drágább készítményeken fajlagosan kevesebbet profitál a patika, mint az olcsóbb készítményeken. A szabályozás szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy a gyógyszerészeket olcsóbb készítmények ajánlására ösztönözze.-->