Új frontok a böngészőháborúban

Két egymást követő hónapban is a Google által fejlesztett Chrome-ot hozta ki a világ legnépszerűbb böngészőjének havonta megjelenő elemzésében a StatCounter piackutató cég. A társaság szerint a Chrome májusban előzte meg a Microsoft Internet Explorerét (IE), júniusra pedig a két böngésző piaci részesedése közötti különbség fél százalékpontra nőtt.

Bár még nem minden felmérésben ez a sorrend, egyre inkább úgy fest, hogy valóban megtörténik az, amit sokan még három esztendővel ezelőtt is elképzelhetetlennek tartottak, s az IE elveszíti közel másfél évtizede őrzött piacvezető pozícióját. A Microsoft böngészője még a 90-es évek végén lett világelső, néhány esztendővel később pedig már a teljes piac 90 százalékát ellenőrizte, s részesedése még 2010-ben is meghaladta az 50 százalékot.

Az Explorer piacvesztésével párhuzamosan ugyanakkor a Chrome 2008-as megjelenése óta rohamosan növeli felhasználói számát. A böngésző piaci részesedése 2009-ben az 1 százalékot is alig érte el, s még 2010 végén is mindössze 7 százalék volt, tavaly novemberben azonban megelőzte a korábban az IE nagy kihívójának tartott, Mozilla által fejlesztett Firefoxot, idén tavasszal pedig részesedése átlépte a 30 százalékot, sőt akad olyan régió, ahol már minden második internetező Chrome-ot használ.

A Google böngészője gyors előretörését egyébként elsősorban a feltörekvő országoknak köszönheti: Ázsiában és Latin-Amerikában (azaz abban a két régióban, ahol a globális internetelőfizetések nagyjából 55 százaléka összpontosul) magasan piacvezető a Chrome, de megelőzi az IE-t például Afrikában is. Ezzel szemben az Explorer lényegében Észak-Amerikának köszönheti, hogy mostanáig tartani tudta globális első helyét, a tengerentúlon ugyanis az internetezők 40 százaléka még mindig a Microsoft termékét használja. Érdekesség, hogy Európában ha csak egy hajszállal is, de a Firefox az első, s a fekete kontinensen is a Mozilla böngészőjét használják a legtöbben.

Magyarországon egyébként az európai átlagnál is gyengébben áll az IE, amely itthon már egyértelműen lemaradt a két másik említett böngésző mögött, s részesedése mindössze 13 százalék. Az NRC friss felmérése szerint hazánkban a 18–69 éves internetezők 46 százaléka Firefoxot, 37 százaléka Chrome-ot használ leggyakrabban, míg az Explorer csupán a netpolgárok nyolcadánál számít első számú böngészőnek.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a többség jellemzően nem kötelezi el magát teljesen egyetlen böngésző mellett: a netezők egynegyede legalább kettőt használ rendszeresen, azok aránya pedig, akik fő böngészőjük mellett legalább alkalmanként használnak mást is, közel 70 százalék. Részben ezzel, részben a korai piacra lépéssel magyarázható, hogy bár az Explorer ma már nem igazán népszerű, az internetezők elsöprő többségének van valamilyen tapasztalata vele kapcsolatban: tíz internetezőből kilenc használta valaha, ugyanannyian, mint a Firefoxot, amelyet azonban a netezők háromnegyede még ma is használ. Mindeközben az egyre népszerűbb Chrome ikonja úgy van ott a hazai internetezők kétharmadának asztalán, hogy 25 százalékuk még sosem próbálta ki. Mindez ugyanakkor az NRC szakértői szerint azt is jelenti, hogy a legnagyobb növekedési potenciál a Google böngészőjében rejlik, így nem kizárt, hogy idővel hazánkban is a Chrome lesz a piacvezető.

Szakértők szerint a Microsoft a globális piacon csak a Windows 8 megjelenésében bízhat, az Internet Explorer egy új verziójának kiadása ugyanis mindig megdobja a felhasználók számát. Ezt támasztja alá az is, hogy miközben az Explorer összesített piaci részesedése folyamatosan szűkül, a legújabb verziót használók száma még júniusban is jelentősen emelkedett. Éppen ezért nem kizárt, hogy ősszel, új operációs rendszere piacra dobását követően a Microsoft visszaszerzi a globális vezető pozíciót a böngészők szegmensében is, kérdés azonban, hogy mennyire lesz képes ezt tartósan megőrizni.

Mindenesetre a konkurensek láthatóan tartanak az IE legújabb verziójától, legalábbis erre utal, hogy a Mozilla néhány hete azzal vádolta meg a Microsoftot, hogy a redmondi székhelyű vállalat új operációs rendszerének egyik változata nem támogatja a konkurens böngészőket. A nonprofit szervezet mind Európában, mind az Egyesült Államokban hivatalosan is panaszt nyújtott be, amihez nem sokkal később a Google is csatlakozott, s aminek eredményeként az amerikai szenátus és az Európai Bizottság (EB) is úgy döntött, folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. A Microsoft számára nagyobb problémát egy esetleges EB-elmarasztalás okozhat, ugyanis korábban egyszer már összerúgta a port az unióval böngészője miatt, bár akkor sikerült egyezségre jutnia az illetékes szervekkel.

Szakértők szerint ráadásul az Opera sokáig második helyét sem tudja már tartani, hiszen megközelítette az ­iPhone saját böngészője is, amely szintén bő 20 százalékot hasít ki a piacból. A Windows 8 megjelenése itt is átrendezheti az erőviszonyokat, de várhatóan tovább élesíti majd a versenyt a ­Chrome mobil verziója is, amely már bemutatkozása hetében a legkeresettebb iPhone alkalmazás lett az USA-ban.

Szakértők szerint ráadásul az Opera sokáig második helyét sem tudja már tartani, hiszen megközelítette az ­iPhone saját böngészője is, amely szintén bő 20 százalékot hasít ki a piacból. A Windows 8 megjelenése itt is átrendezheti az erőviszonyokat, de várhatóan tovább élesíti majd a versenyt a ­Chrome mobil verziója is, amely már bemutatkozása hetében a legkeresettebb iPhone alkalmazás lett az USA-ban.-->