A folyamatos fejlesztés a titok

A nagyjából három éve kezdődött fejlesztési folyamat nyomán elkészült alapmodellt, a laborgépekéhez hasonló, ám azoknál jóval apróbb készüléket tavaly ősszel mutatták be – avatta be a részletekbe a Világgazdaság olvasóit Kern József kutató vegyész, a Diagon-csoport vezetője. Ez a készülék egyetlen csepp vérből mérni tudja a véralvadás egyik legfontosabb paraméterét, így a házi- vagy a sürgősségi orvos könnyen és gyorsan eredményt kaphat akár a beteg otthonában is. „A készülék ujjbegyből vett vérből, teljes vérből, citrátos vérből és plazmából is képes meghatározni az INR értéket, így közvetlen összehasonlítható eredményt ad a laboratóriumi adatokkal” – mondta Kern József.

A kis készülék felhasználási területe rendkívül sokrétű: alkalmas trombózisos, szívrohamon, stroke-on, átesett betegek, vagy műszívbillentyűvel élő, ezért folyamatos kontrollra és véralvadásgátló terápiára szoruló páciensek rendszeres ellenőrzésére éppúgy, mint a rendszeresen dohányzók, a fogamzásgátlót szedők, az ülő munkát végzők szűrésére. Csak az előbbi kategóriába mintegy félmillió ember tartozik. Nekik eddig rendszeres laboratóriumi kontrollra volt szükségük, ami szerepet játszhat abban, hogy negyven százalékuk csak időszakosan vett részt a vizsgálatokon. Nem véletlen, hogy Kern József megkapta 2011-ben az Év Vállalkozója díjat.

Mindezzel azonban nem elégedtek meg. A készülékcsalád félautomata változata már kisebb laboratóriumokat is képes kiszolgálni, viszont a fejlesztőmunka csak mostanra érte el a csúcspontját: a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság ezen a héten tartott éves nagygyűlésén Budapesten már a nagy laboratóriumok igényeire szabott gépet is bemutatták.

Mint Kern Józseftől megtudtuk: ez a gép óránként már 240 tesztet is képes elvégezni, ezzel a laborautomaták csúcsmodellje. A világon jelenleg mindössze négy nagy nevű cég gyárt ilyen nagy teljesítményű gépet, de a Di­a­gonnak nem csak a kisszámú versenytárs miatt jók a pi­aci esélyei. A magyar innováció ugyanis számos újdonságot és előnyt biztosít a felhasználóknak, mivel a fejlesztés során az egyszerű és olcsó üzemeltetést, valamint a rugalmasságot célozták meg. Ennek eredményeként a készülék óránként 120, de akár 360 vérminta elemzésére is képes változatát jövőre tervezik kifejleszteni, tehát a legkisebbektől a legnagyobb laboratóriumokig mindenütt használható készülékcsaláddal tud a cég a piacon megjelenni.

A Diagon nagy gépe ugyanazzal a mérési elvvel, metodikával és reagenssel működik, mint kisebb társai, a háziorvos és a szakorvos ugyanazt az eredményt kapja. Vagyis a Di­agon rendszerével kiküszöbölhetők azok a felesleges vizsgálatok, amelyek abból adódnak sokszor, hogy az egyik vizsgálóállomás nem fogadja el a más­hol készült eredményt. A mérési eredmények ebben a rendszerben összehasonlíthatók, konzisztensek.

Mint a tulajdonos elmondta: Magyarországon 50-60 ilyen gépre lenne szükség, ezeket 5-6 évente illene lecserélni, és a Diagon olyan konstrukciókat alakít majd ki, hogy ez meg is történhessen. Ennek ellenére nem a magyar piacra fejlesztenek: ma már világszerte száz országban vannak jelen termékeikkel. Az egykori reagensgyártó ugyanis idejében felismerte, hogy hosszú távon csak akkor képes a piacon maradni, ha labordiagnosztikai termékeket és szolgáltatásokat egyaránt nyújtani képes integrált rendszereket kínál az egészségügyi intézményeknek. Ma már nem elég terméket gyártani és fejleszteni, az informatikai és szervizháttér biztosítása éppolyan fontos, mint a betanítás és a finanszírozás – hangsúlyozta Kern József.

mindössze öt szolgáltató végzett 3 millió feletti vizsgálatot 2010-ben, míg 134 cég évi 500 ezer alatti tesztet teljesített (ebből 75-nél még a 200 ezret sem érte el a vizsgálatok száma).

jelenleg a laboratóriumi tevékenység 80 százalékát állami, önkormányzati fenntartású szolgáltatók nyújtják, 15 százalékot magán-, míg a fennmaradót egyéb (nonprofit) szervezetek biztosítják. Jelentősek a különbségek a megyék között: Nógrádban nincs kiszervezett laborszolgáltatás, Csongrádban viszont 100 százalékban közreműködők végzik a feladatot.

mindössze öt szolgáltató végzett 3 millió feletti vizsgálatot 2010-ben, míg 134 cég évi 500 ezer alatti tesztet teljesített (ebből 75-nél még a 200 ezret sem érte el a vizsgálatok száma).

jelenleg a laboratóriumi tevékenység 80 százalékát állami, önkormányzati fenntartású szolgáltatók nyújtják, 15 százalékot magán-, míg a fennmaradót egyéb (nonprofit) szervezetek biztosítják. Jelentősek a különbségek a megyék között: Nógrádban nincs kiszervezett laborszolgáltatás, Csongrádban viszont 100 százalékban közreműködők végzik a feladatot. A Diagon rendszerével kiküszöbölhetők a felesleges laboratóriumi vizsgálatok. -->