Erősíti az utasszállítást a GYSEV

– Dávid Ilonát a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának nevezték ki, de megmaradt a GYSEV elnökének is. Mennyire tud együtt dolgozni a GYSEV elnöke és a vezérigazgatója?

– Elnök asszonnyal szinte naponta egyeztetünk, minden fontosabb kérdésben kikérhetem a véleményét. Ez azért is fontos, mert így használhatjuk ki a legjobban azt a kétéves tapasztalatát, amit a GYSEV vezérigazgatójaként szerzett. Az elnök asszonynak köszönhetően a MÁV-val is kiváló a kapcsolatunk, sok területen hozhat előrelépést, ha a korábbinál hatékonyabban együttműködünk, közös pályázatokat adhatunk be, vagy egyszerűen a tapasztalatok cseréjével segítjük egymás munkáját.

– Melyek az első tapasztalatai vezérigazgatóként?

– Sok időm nincs gondolkodni, szerencsére nagyon gyorsan pörögnek az események a GYSEV-nél. Futó projektjeink vannak, vasúti aluljárót építünk Sopronban, felüljárót Szombathelyen. Zajlik egy új utastájékoztatási rendszer kiépítése, közben kipróbáljuk, hogyan működnek a kávé- és szendvicsautomatáink a járatokon. A vasút üzemeltetése sem egyszerű, például egy tartós kánikulában. Mindenki rendben teszi a dolgát, próbálunk előrelépni, fejleszteni.

– Tavaly 7,8 százalékkal nőtt a GYSEV által szállított utasok száma. Fenntartható-e ez a bővülés?

– Úgy tűnik, igen! Az első fél év utasszámadatai alapján joggal voltunk optimisták. 2012 első felében összesen 64 százalékkal volt több utasunk, mint az előző év azonos időszakában, de decembertől mi szállítjuk az utasokat a tavaly átvett új vonalainkon is. Ám ez utóbbiak nélkül is mintegy 8 százalékkal nőtt a forgalmunk, például Győr és Sopron, vagy Sopron és Szentgotthárd szakaszon.

– Mely utazási formák a fő versenytársak, mely területen rivalizál a MÁV-val?

– Alapvetően közösségi és egyéni közlekedésben gondolkodunk. A mi riválisunk nem a szintén kötött pályán közlekedő MÁV, vagy a buszközlekedés. Célunk egyértelműen az, hogy minél több embert nyerjünk meg a közösségi közlekedésnek. Szeretnénk, ha az említett tendencia folytatódna: egyre kevesebb autó lenne az utakon, és egyre több utas a vonatokon. Ezért próbálunk minden lehetőséget megragadni, amivel ké­nyelmesebbé, komfortosabbá, ezáltal vonzóbbá tehetjük a közösségi közlekedést.

– Ennek egyik eszköze a vonatok megfiatalítása. Melyik társasággal újíttatja fel a GYSEV a Schlier vonatokat, és mennyiért?

– A munkát a GYSEV végzi. A kocsik biztonsági ajtót kapnak, új kárpitot és padlóburkolatot, de klímával és wifivel is felszereljük a Schliereneket. Nincs egyszerű dolgunk, hiszen úgy kell végezniük a munkatársaknak a felújítást, hogy közben folyamatosan használjuk is a kocsikat. Egy év alatt 15 kocsit újítunk fel teljesen, egyenként 6 millió forintból. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt saját forrásokból tudjuk elvégezni. E felújítási projekttel is javíthatjuk a regionális közlekedés feltételeit.

– Az utaskényelmet szolgálja az említett szendvics- és kávéforgalmazás is. Kié ennek a haszna?

– Közvetlen anyagi hasznunk nincs belőle, közvetve annál nagyobb: talán apróságnak tűnik, de egy hajnali járattal munkába igyekvő ember biztosan értékeli, ha az utazás közben kényelmesen kortyolgathat egy forró kávét. Az üzemeltető céggel, a Dallmayrrel úgy egyeztünk meg, hogy mi szereljük be a gépeket, adjuk a helyet és áramot, az ő feladatuk pedig az üzemeltetés. Bérleti díjat nem kérünk, de az árakat ezért alacsony szinten kell tartaniuk.

– A vasutasnapon bejelentette, hogy nagyon komoly pályázatokat nyert villamosításra a GYSEV.

– Valóban: Szombathely és Zalaszentiván, valamint Porpác és Mosonszolnok között is elvégezhetjük a villamosítást a két nyertes projektnek köszönhetően. Tavaly ősszel fejeztük be a Sopron–Szombathely–Szent­gotthárd szakasz teljes rekonstrukcióját, a tervek elkészítése után indulhat a két szakasz villamosítása, összesen több mint 20 milliárd forintból. Már a kinevezésemkor is azt mondtam, hogy a megkezdett irányba kell haladnia a szakmai munkának a cégnél, emellett lényeges, hogy továbbra is kiemelt szerepet kapjanak a fejlesztések a GYSEV-nél. Erre jó példa a mostani villamosítás.

1987-től dolgozott a MÁV- nál, kezdetben állomásfőnökként, majd fizetés nélküli szabadságot vett ki főiskolai tanulmányaira.

1991-ben szerzett a Széchenyi István Műszaki Főiskolán vasút-üzemmérnöki diplomát.

1996-ban a Széchenyi István Egyetemen gazdasági menedzser szakmérnöki diplomát szerzett esti tagozaton.

2004-ben Belgiumban részt vett, és oklevelet szerzett egy posztgraduális képzésen a College of Europe-on, a téma az európai vasutak versenyképessége volt.

2011 januárja óta a GYSEV infrastruktúravezetője.

2011. februártól ugyanott pálya- és gépészetiüzletág-vezető.

2011. októbertől a pályavasút-üzletág vezetője.

2012 júniusában nevezték ki a GYSEV vezérigazgatójának.

1987-től dolgozott a MÁV- nál, kezdetben állomásfőnökként, majd fizetés nélküli szabadságot vett ki főiskolai tanulmányaira.

1991-ben szerzett a Széchenyi István Műszaki Főiskolán vasút-üzemmérnöki diplomát.

1996-ban a Széchenyi István Egyetemen gazdasági menedzser szakmérnöki diplomát szerzett esti tagozaton.

2004-ben Belgiumban részt vett, és oklevelet szerzett egy posztgraduális képzésen a College of Europe-on, a téma az európai vasutak versenyképessége volt.

2011 januárja óta a GYSEV infrastruktúravezetője.

2011. februártól ugyanott pálya- és gépészetiüzletág-vezető.

2011. októbertől a pályavasút-üzletág vezetője.

2012 júniusában nevezték ki a GYSEV vezérigazgatójának.-->