Győri Gyula a légi szabályozás aktuális problémái kapcsán elmondta: téves az az elgondolás, hogy milliárdokat érnek a megszűnt Malév repülési jogai. Ezeket az EU-ban mindenütt (a Heathrow kivételével) rendszeresen meg kell hirdetni, a Malévnek tehát, ha még létezne, szeptembertől ringbe kellene szállnia addigi jogai újból megszerzéséért. A volt Malév-jogokat kéthetenkénti ütemezésben hirdetik meg, hamarosan döntés születik a kijeviről, a tel aviviről és az isztambuliról. Az eddigi érdeklődés egyébként alacsony, a 16-17 járatból mindössze 6-ra volt érdeklődő, s mindössze két cég pályázott. Ráadásul hiába jelöli ki Magyarország az adott útvonal jogosultját, azt még a fogadó országnak is jóvá kell hagynia.
A hatóság elnöke reméli: „1–2 éven belül kinövi magát olyan légitársaság, amelyet az ország megnevezhet, mint nemzeti légitársaságot.”
Tapasztalata szerint a Liszt Ferenc-repülőtér német tulajdonosával nehéz az együttműködés, mert a Hochtief számtalan, nemzetközi példa nélküli dolgot akar megvalósítani a németországi gyakorlatra hivatkozva, közben a német légügyi hatóság közbenjárásával az uniós légihatóságon keresztül nyomást gyakorolva.
Az elnöknek a közeljövőben az ország Duna-stratégiájából, a MÁV-val kapcsolatos ügyekből, az útépítésekből, a korszerűsítésekből és az e-útdíj bevezetéséből adódó teendői is lesznek. A katonai területen kialakítandó együttműködési megállapodás és az egymásba érő nemzetközi auditok megoldása is a hatóságra vár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.