Nagyvárosok között félúton

– Bonyolult és sokszereplős történet, hogy Békés megyét elkerülik-e, és ha igen, akkor miért a beruházók – szögezte le elöljáróban dr. Nagy Erika. A Magyar Tudományos Akadémia békéscsabai osztályának tudományos főmunkatársa szerint a globális helyzet miatt 2008 óta csökkent a befektetői kedv. Általános makrogazdasági mutatói, a kiszámíthatatlanság következtében Magyarországot még inkább sújtotta a válság, a hazai és a külföldi cégek érdeke is mást diktál. Nagy Erika úgy véli, hogy alacsonyan vannak a bérszintek, de ez még nem elég egy potenciális befektetőnek.

– Az Európai Unió várhatóan kevesebb pénzt folyósít a leszakadó térségeknek, ami ugyancsak kilátástalan helyzetet teremthet Magyarországon – folytatta Nagy Erika. Békés megyét illetően elmondta, az infrastrukturális hiányosságokon túl az is hátrány a szomszédos megyékkel szemben, hogy a Viharsarok nem rendelkezik 100 ezres nagyvárossal. A kereskedő felvevőpiacban, a befektető beszállítókban gondolkodik. A szakértő hozzátette: azért a környező nagyvárosokban sem rózsás a helyzet.

– Debrecen a nagyon fontos kapcsolati tőke révén nyert sok beruházásra pénzt, ami persze hosszabb távon nem megoldás, de pozitív példa lehet. Szegeden sem dinamikus a gazdaság, de elindultak a lézertechnika irányába, ami fenntartható ipari fejlődést generálhat. Kecskemét előnye Budapest közelsége, hogy autópályán akár egy óra alatt megközelíthető a főváros – mondta Nagy Erika. Román oldalon Nagyváradon, Aradon és Temesváron is hanyatlik a gazdaság, Nagyváradon sok beruházást félbehagytak.

– Először egy stratégiát kellene készíteni, hogy mivel lehetne kitörni. Mi az, ami máshol még nincs – ecsetelte Nagy Erika, hogy mivel csalogathatnák Békés megyébe a befektetőket. Békés, Békéscsaba és Gyula együtt már átlépi a 100 ezres lélekszámot, együtt kellene gondolkodni a három városnak. Az információs technológiában lehet kitörési pont Nagy Erika szerint, de ehhez megfelelő oktatásra és képzésre is szükség van, mégpedig helyben. Kiemelte: nem Debrecen, Szeged és Kecskemét az oka, hogy itt tart a Viharsarok.

Sok mindenben egyetértett Nagy Erikával Juhos János, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Örömtelinek tartja, hogy a Dunától keletre is akadnak városok, amelyek megállják a helyüket.

– Az elmúlt években, sőt most már évtizedekben számos szervezet, így mi is elmondtuk, a beruházói kedvet alapvetően befolyásolja, hogy egy térség miként érhető el közúton – hangsúlyozta Juhos János. – Sajnos Békés helyzete jottányit sem javult, hiába hangzott el minden fórumon, hogy mekkora szükség lenne gyorsforgalmi útra vagy autópályára.

Amikor egy-egy potenciális befektető ezt a tényezőt megvizsgálja, a megye egyértelműen kedvezőtlenül kerül ki az összehasonlításból Hajdú-Biharral, Csongráddal és Bács-Kiskunnal szemben is.

– Miután az említett településeken is olcsónak számít a munkaerő, így megyénk az alacsonyabb bérviszonyokból sem tud igazán előnyt kovácsolni – tette hozzá a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A térség helyzetét társadalmi és gazdasági szempontból is alapvetően befolyásolja, hogy Szeged és Debrecen egyaránt egyetemi város, miközben Békésben a felsőoktatás nincs túl rózsás helyzetben.

– Mindkét megyeszékhelynek komoly bevételeket jelent, hogy ott egyetemek működnek, de nem ez jelenti számunkra a legnagyobb problémát – ecsetelte Juhos János. – A tapasztalatok azt mutatják, ha valaki helyben szerez diplomát, valamivel több az esélye annak, hogy először az otthonához közel próbál elhelyezkedni. A Debrecenben, Szegeden végzett fiatalok viszont megszoknak egy más életmódot, kinyílik számukra a világ, s nagyon kevesen térnek vissza szülőföldjükre.

A kamarai szakember szerint nem kifizetődő utánozni az említett városokat, meg kellene találni azokat a valódi kitörési pontokat, amelyek reményt adhatnak arra, hogy Békés ne szakadjon le még inkább.

– Ilyen lenne például a feldolgozóipar újraélesztése, ám ennek érdekében a hangzatos ígéretek ellenére sem történtek érdemi lépések, pedig az üzemek nemcsak a konkrét munkavállalóknak, hanem annál sokkal szélesebb körnek, így a beszállítóknak, termelőknek is megélhetést biztosítanának – folytatta Juhos János. – Itt pedig ismét vissza kell kanyarodnunk a gyorsforgalmi út sokat emlegetett és megyénk esetleges fejlődését évtizedekre visszavető hiányához, ami nélkül sok remény nincs a visszakapaszkodásra.