A Bakonyi kezében a Mal sorsa?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Derűlátásra nem csak a cég csődtől való védelmet garantáló stratégiai státusza ad okot, de az is, hogy menedzsmentje előállt egy olyan túlélési tervvel, amelyet a hitelezők többsége is támogat. A Mal mindenesetre tudatta az MTI-n keresztül: stratégiai céggé nyilvánítását arra tudja a lehető leggyorsabban kihasználni, hogy az utolsó néhány beszállítót is meggyőzze, támogassák reorganizációs tervét, hogy meg lehessen menteni a munkahelyek jelentős részét. A bankok egyhangúlag támogatták a tervet, az áram- és gázszolgáltató pedig tíz számjegyű összeggel segít.
A Mal nehézségei akkor kezdődtek, amikor 2010-ben átszakadt az egyik vörösiszap-tárolójának a gátja. A katasztrófa tíz emberéletet követelt, és hatalmas pénzek árán felszámolható környezeti károkat okozott. A Malnak a katasztrófa miatt közvetlenül 3,5 milliárd forint kiadása keletkezett. Erre egy 2,5 milliárdos üzemzavar miatti kár rakódott, és egy olyan 3 milliárdos mínusz, amely abból adódott, hogy a pénzintézetek kivonultak a cég finanszírozásából.
A felsoroltak miatt a társaság másfél milliárd forinttal tartozik a Bakonyi Erőműnek, amelytől gőzt vásárolt a termeléséhez. A cég így formálisan kulcspozícióba került adósa sorsát illetően. A Bakonyi Erőmű jóváhagyására vár ugyanis az a reorganizációs terv, amelyet a Mal szerint a hitelezők 80 százaléka támogatott, és amely 4,5 év alatti kilábalást ígér a társaságnak. Az erőműtársaság azonban állítólag már két hónapja ellenáll annak, hogy rábólintson a tervre. A késlekedés okára vonatkozó kérdésére a Világgazdaság eddig nem kapott választ.
A kormányszóvivői iroda a napokban jelezte, hogy az állam vételi ajánlatot tenne a Mallal lévő elszámolási vitája miatt bajban lévő Bakonyi Erőműre, főként hogy az erőműtársaság nehézségei miatt ne kerüljön veszélybe az ajkai távfűtés, és hogy meg lehessen őrizni az erőműtársaság működéséhez kötődő munkahelyeket. A sajtóban megjelent olyan feltételezés is, hogy az MVM megvásárolná a Bakonyi Erőművet, több milliárd forintért.
Ha az utóbbi rövid időn belül bekövetkezne, akkor végső soron – a reorganizációs tervhez való hozzájáruláson keresztül – az MVM kezébe kerülne a Mal sorsa. Ennek kapcsán azonban fontos leszögezni, hogy egyelőre a kormány nem adott vételi ajánlatot a Bakonyi Erőműre (vagy legalábbis nem érkezett híre), és információink szerint tárgyalás sem folyik a cég megvételéről az MVM és az erőműtársaság között. Ám mint megtudtuk, az MVM kétféle eshetőségre is felkészül a Bakonyi Erőmű kapcsán. Egyrészt azt vizsgálja, mit lépjen, ha a Bakonyitól hőt vásároló saját erőműtársasága, a BVMT (a „kis Bakonyi”) esetleg nem kap hőt. Emellett valóban mérlegeli annak a lehetőségét is, hogy esetleg az ellenőrzése alá kerül a Bakonyi Erőmű. Az ezzel kapcsolatos döntések azonban jó eséllyel nem az MVM-nél születnek, hanem miniszterelnökségi szinten.
Feltehetően a Bakonyi Erőmű vezetése sem teljesen önállóan dönt arról, hogy előbb rendezi a vitáját a Mallal, s utána tárgyal a cég eladásáról, ahogyan nemrég vezérigazgatója jelezte.
A Malt magyar magánszemélyek alapították 1995-ben. Ezután fokozatosan a cég tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó hazai vállalkozások. Pozícióit külföldi érdekeltségek szerzésével is erősítette.
2005-ben átvette a többségi tulajdonában álló Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től a mélyművelésű bauxittermelést, létrehozva saját bauxitbányászatát. 2006-ban leállította az inotai alumíniumkohót, de két új hulladékolvasztót üzembe helyezett. 2007-ben eladta az Inotal Alumíniumfeldolgozó Kft.-nek inotai alumínium félgyártmányt gyártó kapacitásait.
Büntetésdömping
Ma indul a Malnál a 2010. októberi balesettel kapcsolatos bírósági személyes felelősségre vonás, mégpedig halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás, végül a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.Az ügyész mind a 15 vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kért, mégpedig 5-től 10 évig terjedőt, de a felső határ halmazati büntetés esetén 15 év is lehet. A vádirat szerint a Mal Zrt. egyes munkavállalói üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély 2010. október 4-én történt előidézéséért és annak következményeiért. A vádlottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak, az elsőrendű vádlott B. Zoltán vezérigazgató.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a több halálos áldozatot követelő katasztrófa miatt indított nyomozását tavaly december végén zárta le.
Az ügyész mind a 15 vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kért, mégpedig 5-től 10 évig terjedőt, de a felső határ halmazati büntetés esetén 15 év is lehet. A vádirat szerint a Mal Zrt. egyes munkavállalói üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély 2010. október 4-én történt előidézéséért és annak következményeiért. A vádlottak a katasztrófa idején valamennyien az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak, az elsőrendű vádlott B. Zoltán vezérigazgató.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a több halálos áldozatot követelő katasztrófa miatt indított nyomozását tavaly december végén zárta le.-->
