Egyezségre vár az ágazat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– A gyógyszeripar érdekeit érvényesíteni most az egyik legnehezebb feladat. A 2013-as költségvetés sarokszámait elfogadta a parlament, és a szigor nem fog enyhülni, hiszen komoly elvárás a hiány 3 százalék alatt tartása.
– Nekünk az a véleményünk, hogy ha további megszorításokra lesz szükség, azokat már nem a gyógyszeriparnak kell elszenvednie. Mi már eddig is a terhek többszörösét viseltük más szektorokhoz képest. Úgy gondolom, a kormányzatnak is be kell látnia, hogy értelmetlen és hosszú távon biztosan visszaüt az egyébként nyereséges ágazatokat ellehetetlenítő stratégia, hiszen ezek a cégek a bevételeikből a legtöbbet fordítják kutatás-fejlesztésre és innovációra. Azt is látni kell, hogy míg az egyik oldalon néhány tíz- vagy akár százmilliárd forintot megspórolhat az állam a gyógyszertámogatások lefaragásával, hosszú távon ennek a sokszorosát kell elköltenie a modern gyógyszerek nélkül nem gyógyítható, nem kezelhető betegségekre és az azokból származó társadalmi, gazdasági veszteségekre. Miközben nyilvánvaló, hogy ma már egy ország versenyképességének egyik legfontosabb mutatója a jól képzett és egészséges munkaerő. A rövid távú fiskális érdekek az ország hosszú távú érdekeivel vagy – más nézőpontból – a hosszabb és egészségesebb élettel állnak szemben, ezért a gyógyszertámogatásokat nem szabad kizárólag gazdasági kérdésként kezelni.
– A kormánynál eddig süket fülekre találtak az ilyen és hasonló érvek. Mégis az ön jelenléte egyértelművé teszi: nem adják fel.
– Nem hogy nem adjuk fel, nagyobb sebességre kapcsoljuk, és minden területen megerősítjük az ágazati érdekérvényesítést. Van mit javítanunk a kommunikáción, hogy a döntéshozók és az állampolgárok is világosan lássák, milyen értéket képvisel a modern gyógyszer, a gyógyszeripar.
– Mi az a minimum, amit ön szerint el lehet, el kell érniük a kormánynál?
– Célunk, hogy egy középtávú megállapodást kössünk a kormánnyal, amely néhány nyugodt évet biztosít az ágazat szereplőinek, amikor nem kell semmilyen ad hoc intézkedéstől tartaniuk. Tudomásul kell venni, hogy külföldi tőkebefektetés nélkül nem tud fennmaradni a magyar gazdaság, viszont a cégek éppen a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság miatt halasztják el a beruházásaikat.
– Mi lesz, ha ez nem sikerül?
– Akkor elindulhatnak azok a folyamatok, amelyeket senki sem szeretne.
– Gyógyszerkivonásokra gondol?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy sokáig tartó stagnálás, leépülés következhet be ebben a szektorban is. És ez az, amit senki nem szeretne. A hazai gazdaságnak növekednie kell. De látni kell, hogy egy bizonyos elvonási szint fölött a Magyarországhoz lojális vezetők sem tudják már a hátukat saját cégük vezetése felé tartani.
– Eséllyel küzdhetnek-e az igazukért a köznyelvben is külföldiként aposztrofált innovatív gyártók, amikor a kormány a hazai gyógyszeripart preferálja, és ezt a generikus termékek támogatásában ki is kinyilvánította?
– A hazai és a nem hazai gyógyszeripari cégek is nemzetközi piacokon tevékenykednek, tulajdonosi körük főleg külföldiekből áll, a hazai tevékenységük után adót, járulékot a magyar államnak fizetnek. A különbség abban van, hogy az új és korszerű készítményeket az innovatív gyógyszergyártók hozzák be a magyar piacra.
Suhajda Attila (48)
1995-től a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban informatikai szakértő1999-től 2002-ig az IBM Magyarországi Kft.-nél projektvezető, majd az e-business-üzletág vezetője
2002-től az Informatikai és Hírközlési Minisztérium információs társadalom projektekért felelős helyettes államtitkára
2003-tól miniszteri biztosként a hazai high-tech vállalatok külföldi piacra jutását segítő Magyar Technológiai Központ koncepció kidolgozója és az első iroda megalapítója az USA-ban
2004–2012 között az IBM Magyarországi Kft. Kormányzati és Egyetemi Kapcsolatokért felelős igazgatója
2004-ben Neumann János díjjal tüntették ki
2005-ben kezdeményezésére megalakul a Magyar Outsourcing Szövetség, ennek jelenleg is elnöke
2012 augusztusától az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesüléletének (AIPM) igazgatója
Nős, két gyermeke van
1999-től 2002-ig az IBM Magyarországi Kft.-nél projektvezető, majd az e-business-üzletág vezetője
2002-től az Informatikai és Hírközlési Minisztérium információs társadalom projektekért felelős helyettes államtitkára
2003-tól miniszteri biztosként a hazai high-tech vállalatok külföldi piacra jutását segítő Magyar Technológiai Központ koncepció kidolgozója és az első iroda megalapítója az USA-ban
2004–2012 között az IBM Magyarországi Kft. Kormányzati és Egyetemi Kapcsolatokért felelős igazgatója
2004-ben Neumann János díjjal tüntették ki
2005-ben kezdeményezésére megalakul a Magyar Outsourcing Szövetség, ennek jelenleg is elnöke
2012 augusztusától az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesüléletének (AIPM) igazgatója
Nős, két gyermeke van
-->
