Hatalmas gáztalálat Romániában

Románia akkora földgáztalálatról adott hír, amelynek a kiaknázása akár 20 évig is eltarthat. A Fekete-tengeren fekvő Domino-1 gázmezőn az ott kutató ExxonMobil bukkant 42–84 milliárd köbméter földgázra, amely Magyarország éves gázigényének 4-8 évnyi kielégítésére elég. Az észak-amerikai céget és az OMV-Petromot már fogadta is Victor Ponta román kormányfő és Traian Basescu elnök. A mélyvízi termelés azonban költséges, nagyjából egymilliárd dollárnyi befektetés lesz szükséges az induláshoz és a teljes infrastruktúra kiépítéséhez. A termelés helyszíne 170 kilométerre van a parttól 930 méteres mélységben.

Lehetséges, hogy a Dominóról származó gáz is belekerül abba a vezetékbe, amelyet nemrég kezdett el építeni Bulgária és Románia. Bár az évi 1,5 milliárd köbméteres kapacitású cső már nyolc hónap múlva szolgálatba áll, a Dominón pedig csak évek múlva kezdődhet a termelés, Bulgáriának minden segítség jól jön szomszédjától a gázimport szempontjából kiszolgáltatott helyzetében. A 24 millió eurós beruházásból 9 milliót az EU fizet, 11 milliót pedig Bulgária, amely várhatóan nem kerül többé olyan helyzetbe, mint az emlékezetes 2011-es télen, amikor az ukrán–orosz gázviták miatt ellátás nélkül maradt.

A bejelentésnek komoly energiapolitikai súlya is van. Románia – mint minden más ország – arra törekszik, hogy csökkentse függését az energiaimporttól. A mostani gáztalálatnak köszönhetően tehát úgy tűnik, emiatt egy ideig nem kell aggódnia.

Az energiafüggetlenségre való törekvés magyarázza azt is, miért rokonszenvezett olyan erősen az ország előző kormánya a nem hagyományos szénhidrogénekkel. A környezetvédők ellenállása, illetve a lakosság és a szakértők aggodalma azonban Romániát sem kerülte el. Részben a felsoroltak nyomására tüzetesebb vizsgálat indult az eljárás környezeti hatásairól, majd ideiglenesen betiltották a mélységi repesztéses technológiát. Helyi és bolgár zöldszervezetek és pártok szerint azonban ez nem elég. Szerintük már elégséges tudományos adat áll rendelkezésre, amelyek azt bizonyítják, hogy az eljárás káros a környezetre és az emberi egészségre is, ezért végleges tilalomra van szükség.

Bulgáriában sem könnyebb a helyzet. A Zelen zöld párt féléves munka után januárban elérte, hogy a kormány betiltsa a vizes repesztés alkalmazását. Vezetőjük, Boriszlav Szandoval romániai kollégái segítségére sietett és felsorolta a technológia elleni érveit. A román kormányfő szerint a petíció felesleges volt, hiszen amúgy sem folyik nem hagyományos gáztermelés az országban: „...a moratórium a kormány döntése, és mint azt nagyon jól tudják, nem is állítottunk ki egyetlen új termelési engedélyt sem. Ez azt jelenti, hogy moratórium van, nem?”

Bukaresti vita a technológiáról

Korábban Rovana Plumb környezetvédelmi miniszterasszony jelezte, hogy a vizes repesztéses technológiára vonatkozó tiltás 2014 végéig is fennmaradhat, ha elhúzódnak a vizsgálatok. Szandoval és a két ország zöldjei szerint Romániának is követnie kellene európai szomszédjait és hezitálás nélkül végleges tiltásról döntenie. Egyébként Ponta májusban alakult kormánya a korábbi vezetésnél kritikusabban ítéli meg az eljárást, a miniszterelnök egy régebbi nyilatkozatában kifejtette, nem szándékoznak szembemenni az általános európai nézetekkel.