Indulhat a verseny a postapiacon

Pénteken benyújtotta az új postatörvény javaslatát a parlamentnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A kormány szerdán fogadta el a jogszabályt, amelyet a képviselők októbertől tárgyalhatnak. Az idő sürget: az új szabályozásnak a hazai postapiaci nyitás végső határidejéig, 2013. január 1-jétől hatályba kell lépnie. A postai liberalizáció elvileg jobb minőséget és alacsonyabb árakat hozhat, de még kevés lehetséges új piaci szereplőről hallani.

A postai szolgáltató az általa ellátott területen településenként legalább egy kézbesítési ponton, harmincezernél nagyobb népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles a könyvelt levélküldemények kézbesítését lehetővé tenni a dokumentum szerint. Ez Budapesten például mintegy hetven postahivatal felállítását jelenti az új szereplők számára. A Magyar Posta Zrt.-nek (MP) 25 ezer lakosonként kell hivatalt biztosítania.

„A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. december 31-ig az MP nyújtja, de meghatározott feltételekkel az új szolgáltatók is részesedést szerezhetnek az 50 gramm alatti levélküldemények (például a normál levelek, számlalevelek) piacából” – tudatta lapunkkal az NFM. Hozzátették: a hivatalos iratokra vonatkozó ajánlott postai szolgáltatások ugyanakkor nélkülözhetetlenek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez. „Az egyetemes szolgáltató közreműködésével garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket is a megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. Az MP ezért megőrzi kizárólagos jogát e szolgáltatásoknál” – fogalmazott a tárca.

A piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes szolgáltatói szerepkör és a verseny összeegyeztetése, ugyanis az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges. Ennek kompenzálására egy alapot állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be az MP javára. „A postai szolgáltató legfeljebb a piacon nyújtott szolgáltatásokból származó nettó árbevételének a kormány rendeletében meghatározott befizetésére kötelezhető” – írja a javaslat.

A piacnyitás a posta piacának 30 százalékát, az 50 gramm alatti levélforgalmat fogja érinteni. A további 70 százalék most is szabad piacon zajlik. „Olyan szabályozást kell kialakítani, amely az uniós normáknak is megfelel, és a 35 ezer fős, nyereséges Magyar Postának is kedvez. A társaság a hagyományai alapján nemzeti kincs, amelyet meg kell védeni” – mondta lapunknak Koszorús László, aki a kormánypárti frakcióban felel a törvényért.

Geszti László, az MP vezérigazgatója korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a versenyben a közelünkben lévő nagyobb országok cégei biztosan részt vennének, de szerinte nem biztos, hogy gyorsabbak és olcsóbbak lesznek. Az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. viszont eddig azt sérelmezte: olyan szigorú népsűrűségi, lefedettségi kritériumokat tartalmaz a javaslat, amelyek a MP pozícióit erősítik és megnehezítik az új szereplők piacra lépését.

Nem vizsgálódik a GVH

A Magyar Posta vállalta a fogyasztók részletesebb, írásos tájékoztatását a bankkártyahasználat költségeiről, így a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette az ügyben indított eljárását. Azt vizsgálta, megfelelő információt kaphattak-e a fogyasztók arról, hogy a postafióki bankkártyahasználat mindig készpénzfelvételnek minősül, s tisztában lehettek-e az ezzel kapcsolatos költségekkel. Megállapította, hogy a posta csak szóban tájékoztatott a bankkártyahasználat tudnivalóiról, e tájékoztatás azonban a díjak mértékére nem terjedt ki.