Az év vége felé közeledve egyre nyilvánvalóbb, hogy nem tartható a tavalyi tényleges költésnél mintegy 8 milliárd forinttal szűkebbre, 43,3 milliárd forintosra tervezett éves gyse-keret. Az év első hét hónapjában az időarányos mértéket 4,5 milliárd forinttal meghaladóan, 29,8 milliárd forint ment már el gyógyeszköz-támogatásra.
Mint Rásky László, a szövetség főtitkára a VG-nek elmondta: a spórolás érdekében a minisztérium ismét támogatná a sebellátásnál az úgynevezett mull-lapokat, mégpedig úgy, hogy a jövőben azokat lehetne csak használni a krónikus sebeknél, amelyek a modern kötszerek ellenére sem gyógyulnak meg 4 hónap alatt. A javaslat szerint az intézkedés nem rontja az ellátás színvonalát, ugyanakkor a Sebészeti Szakmai Kollégium irányelve egyértelműen kimondja, hogy a mull alapú kötszerek nem használhatók a nem-gyógyuló, krónikus sebek kezelésekor. „Ha viszont a jogalkotó ezt fiskális szempontok miatt mégis erőlteti, az a nem gyógyuló lábszárfekély, diabeteszes láb esetében akár az amputálások növekedését is eredményezheti” – hangsúlyozta a főtitkár.
A tervezet szerint a jövőben a mostaninál szűkebb betegkör kaphatna csak támogatással térdortézist. Azok számára, akik nem térdszalag-műtét után, hanem térdsérüléseknél használnának ilyen szabályozható térdrögzítőket, ez a mostanihoz képest jelentős mértékű, akár több tízezer forintos többletkiadást jelentene – jelezte a főtitkár, aki szerint azok a beteg viszont, akiknek erre nem futná, csak sokkal hosszabb idő alatt gyógyulnának meg.
Van olyan javaslat is, amelyik nem a betegek, hanem a gyógyeszköz-gyártók és – forgalmazók életét keserítenék meg, működésüket lehetetlenítenék el. Eszerint házhoz szállítás esetén a cégeknek minden esetben biztosítaniuk kellene az eszköz betanítását. Ez a főtitkár szerint jelenleg is megvalósul például egy kerekes szék esetén, ha a házhoz szállítást ortopédiai műszerész szakember végzi. Ugyanakkor a legtöbb boltban csupán egyetlen szakembert tudnak foglalkoztatni, akinek akkor is ki kellene mennie egy szociális otthonba, ha oda „csak” a szokásos inkontinencia-betéteket rendelték meg. A rendelkezésnek a legtöbb forgalmazó nem tudna eleget tenni, ezzel azonban több százezer ember otthoni ellátása válna lehetetlenné, különösen a falvakban és a szociális otthonokban élők közül.
Az Orvostechnikai Szövetség most is azon az állásponton van, hogy a támogatott termékek egy szűk körében az áfa mértékének januártól megvalósuló 5 százalékra csökkentése mellett a többi termék áfáját is mérsékelni kell, legalább 18 százalékra, mert az valódi megtakaríatást jelentene a tb-kiadásokban. Mint Rásky László elmondta: ezzel a lépéssel éves szinten mintegy 2 milliárd forinttal kevesebbet kellene támogatásra fordítani, és a betegek kiadásai is 9 százalékkal csökkennének.
A szövetség szerint már csak azért is megfontolandó a kormánynak az áfa-csökkentést választania, mert azzal kimutatható megtakarítást lehetne elérni a gyógyászatisegédeszköz-kasszában, szemben a most tervezett intézkedésekkel. Ezeknél ugyanis maga az előterjesztő is úgy fogalmaz: „Az intézkedés mind a költségvetésben, mind a betegterhek vonatkozásában megtakarítással járhat, azonban ennek mértéke nem becsülhető”.
