Nem akar fedezetkezelőt az építőipari szakma

Az építőipari cégek szerint hatékonynak bizonyult a közbeszerzési törvény végrehajtási rendelete, mely szerint a beruházás generálvállalkozója csak akkor kapja meg a pénzét, ha már kifizette az alvállalkozóit – emelte ki lapunknak legfrissebb felmérésük egyik fontos megállapítását Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) alelnöke. Az elmúlt egy év tapasztalatai szerint ennek nyomán javult a fizetési fegyelem, megállni látszik az immár 400 milliárd forintra rúgó építési lánctartozás duzzadása. Éppen ezért nem érti a szervezet – mint ahogy más szakértők sem –, hogy a Belügyminisztérium miért szorgalmazza a fedezetkezelő visszaállítását a közbeszerzési piacra. Ez az intézmény már bizonyította alkalmatlanságát, felesleges tehát a bevált rendszert felrúgni – állítják.

A felmérésben részt vevő cégek válaszai híven tükrözik az építőipar szomorú helyzetét. A cégek háromnegyedénél a első félévi nettó árbevétel csökkent vagy szinten maradt. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség is tovább zuhant, a válaszadók közel kétharmadánál egy százalék alatti. A megrendelők fizetőképtelensége továbbra is probléma az ágazatban, az összes válaszadó arról számolt be, hogy van kisebb-nagyobb mértékű kinnlevősége, ennek átlagosan 30 százalékát behajthatatlannak minősítették.

Mivel az újra elindított szocpol pedig nem nyújt jelentős segítséget a lakáspiac fellendítésében, s a magánmegrendelések szinte teljesen elapadtak, a cégek az export és – a rengeteg adminisztrációval járó, sokszor önköltségi, sőt irreális áron pályázott – közbeszerzések felé fordulnak. A kapacitáskihasználás optimalizálása, illetve a megrendelésállomány csökkenése miatt szinte megállíthatatlanul tart az ágazatban a létszám csökkenése: a vállalkozások egyharmada számol a következő hat hónapban létszámcsökkenéssel. Azok a cégek, amelyek a létszám növeléséről számoltak be, a jövőben az export növelését tervezik, melynek célországai elsősorban Németország, Ausztria és Románia. Az elvárt béremelés követelményének egyébként a válaszadók 82 százaléka tett eleget, ez az infláció feletti, átlagosan 8 százalékos bruttóbér-emelést jelentett.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az építőipart sújtó negatív hatásokkal egyre nehezebben birkóznak meg az ágazat szereplői, elsősorban új piacokat keresnek, a tervezett beruházásokat inkább elhalasztják. Ebben a helyzetben – az Évosz alelnöke szerint – a túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll rendelkezésükre.

A túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll az építőipari cégek rendelkezésére.