Összevonnák a kórházi laborokat

„Felül fogjuk vizsgálni a jelenlegi laborszerződéseket, mert megengedhetetlen, hogy egy országban 260 kórházi labor működjön” – jelentette ki a közelmúltban többször is az egészségügyi államtitkár. Szócska Miklós közölte: hamarosan központi laboratóriumi rendszert alakítanak ki, mert ennek nyomán hasonló megtakarítás érhető majd el, mint a kórházak központosított energia- vagy gyógyszerbeszerzéseivel.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint jelenleg egészen pontosan 242 szolgáltató végez laboratóriumi tevékenységet, ezek 80 százaléka állami vagy önkormányzati fenntartású, 15 százaléka magáncégé, míg a fennmaradót egyéb (nonprofit) szervezet működteti.

Az egészségbiztosító finanszírozta laborszolgáltatás ugyanakkor a legtöbb helyen veszteséges: a kassza ugyanis zárt, az egy évre rendelkezésre álló összeget 12 hónapra elosztják, ráadásul minden labornak van egy úgynevezett teljesítményvolumen-korlátja, és az e fölött végzett tesztekért már csak a rendes ár töredékét kapja. Így az a labor, amelyik nem tartja magát a volumenkorláthoz – márpedig a kórházi laborok ezt egyszerűen nem tehetik meg –, mínuszba kerül.

Igazán azok a nagylaborok működtethetők rentábilisan, amelyek méretüknél fogva nagy tételben, így olcsóbban tudják beszerezni az alapanyagokat, vagy mint a magánszolgáltatók, egyéb vizsgálatokból ellensúlyozni tudják az OEP-veszteséget.

Nem véletlen, hogy a Centrum-Lab Kft. esetében például ugyan volumenükben akár a vizsgálatok 80-90 százalékát is elérik a támogatott tesztek, a bevétel szempontjából egyre kisebb hányadot jelentenek. Mint Farkas Gábor ügyvezető a Világgazdaságnak elmondta, cégük tucatnyi szakrendelővel és 2 kórházzal áll szerződésben, amelyek korábban csak jelentős veszteséggel tudták saját laborjaikat működtetni. Farkas Gábor szerint a laborvizsgálatok tb-támogatásának növelése nélkül az esetlegesen centralizált állami laborokat sem lehet kizárólag az OEP-finanszírozásból gazdaságosan működtetni, legfeljebb kisebb lesz a veszteségük, mint a sok kis labornak.

Az évek óta változatlan nagyságrendű finanszírozás növelését szorgalmazza Kappelmayer János professzor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Laboratóriumi Tagozatának elnöke is. Szerinte a szakma fejlődését jelentősen visszaveti Magyarországon az alacsony és korlátozott finanszírozás.

„Még akár tíz évvel ezelőtt is sok olyan betegségbe gyakran belehaltak az emberek, amelyek ma jórészt gyógyíthatók. Ilyen például a gyermekkori leukémia, amelynek kezeléséhez azonban szoros és rendkívül költséges laboratóriumi kontroll mellett alkalmazott gyógyszerek kellenek. A laborkasszán belül arányait tekintve sokkal többet kellene költeni ezekre a drága molekuláris diagnosztikai tesztekre, ám a restrikciós gondolkodás ezt nem teszi lehetővé” – jelezte a professzor.

Kontroll kellene

Hazánkban évente mintegy 180 millió laborvizsgálatot végeznek, ezek 80 százalékát járóbetegeknél – tudtuk meg a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) elnökétől, Kovács L. Gábortól. A laborszakma képviselői szerint a sok feleslegesen megkért vizsgálat mellett – financiális korlátok miatt – lényegesen kevesebb valóban indokolt tesztet végeznek, mint amennyire szakmailag szükség lenne. Azaz a szakmai hiány és a pénzügyi pazarlás együtt áll fenn; nagyrészt azért, mert a járóbeteg-vizsgálatkéréseket nem ellenőrzi senki.