Távhő: olcsóbb hő, nagyobb hatékonyság és több ügyfél kellene

A hazai távhőrendszer legnagyobb problémája az, hogy az érintett épületek lakói nehezen hoznak meg olyan hosszú távú döntéseket, amelyekkel csökkenthetnék távfűtési költségeiket Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója szerint. A szakember ugyanakkor elismerte a Napi Gazdaság energiakonferenciáján, hogy nem is túl vonzóak a fűtés-korszerűsítést és épületszigetelést célzó eddigi programok, mert 40 százalékos önrészt várnak el, és 7 éven túli megtérülést ígérnek. Mégis ez az egyik útja annak, hogy a mostaninál sikeresebb legyen az országban a távfűtés.

A lakossági hozzáállás változása a távfűtés helyzetének javulása felé vezető, három elemből álló út egyikének, azaz a rendszer hatékonysága növelésének a része.

Ezzel szorosan összefügg a másik feltétel, a piac bővülése is, ami a hőszolgáltatók fajlagos költségeinek csökkentésével hozhat olcsóbbodást. Az e téren elért eredmények is szerényebbek a kelleténél.

A siker harmadik feltétele lenne az olcsó hő, itt sem tudott Fekete Csaba látványos új lehetőségekről beszámolni. A Főtáv a hulladékégetőktől érkező hőért fizet a legkevesebbet, de gazdaságos a hatékonyan működő erőművekben keletkező hulladékhő megvásárlása is. E kínálat azonban nem elég nagy: az országban elállított távhő 80,6 százaléka gázüzemű erőművekből származik.

Tavaly óta szabályozottak a hazai távhőtarifák. Magyarországon ma Sopronban a legmagasabb az átlagos lakásra jutó távhő és meleg víz együttes éves költsége: 218 ezer forint, majd Székesfehérvár következik 201 ezer forinttal. Budapest a 9. helyen áll, 189 ezer forinttal. Magyarországon 655 ezer lakásban van távfűtés, amit 95 településen 207 hőszolgáltató biztosít. A gázfűtésű lakások aránya 62,9 százalék.