Tízmilliárdokat hagynak Magyarországon a gyógyulni vágyó külföldiek

A tavaly hazánkba érkezett 13,6 millió külföldi vendég közül 1,9 millió kifejezetten gyógy- vagy egészségturisztikai céllal jött hozzánk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A külföldi turisták összesen 847 milliárd forintot költöttek el nálunk, és ebből 153 milliárd forintot kifejezetten gyógyászati és egészségmegőrzési célokra. De nem csak külföldi, hazai turisták is szánnak pénzt ilyesmire: a belföldi utazók éves 268 milliárd forintos költéséből 23 milliárd forint volt a gyógy- és egészségturisztikai ráfordítás, amelynek becslések szerint a 30 százaléka – csakúgy, mint a külföldi vendégek esetében – kifejezetten egészségügyi ellátáshoz kötött kiadás volt.

Kedvező természeti adottságainak köszönhetően Magyarország nagy hagyományokkal rendelkezik a gyógyturizmus területén. Elsősorban erre alapozott a 2002-ben meghirdetett első Széchenyi Terv, majd a 2010-es Új Széchenyi Terv is, amelyek kiemelten kezelték a gyógy- és termálturizmus fejlesztését. Az első Széchenyi Terv keretében számos műemlék fürdő megújult, s 120–150 fürdőhely állapota látványosan javult. Az uniós forrásoknak köszönhetően nyílt meg például az ország legnagyobb aquaparkja Hajdúszoboszlón és valósult meg nagy ívű fürdőfejlesztés Sárváron.

Csak a 2007 óta tartó uniós pályázati ciklusban 220, az egészségipart és ezen belül a gyógyturizmust közvetlenül vagy közvetve érintő projekt csaknem 90 milliárd forint összértékben kapott támogatást – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. A tárcánál közölték azt is, hogy jelenleg két konstrukcióban nyújthatnak be pályázatot egészségturisztikai beruházások támogatására: a közvetlenül az egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztésére 16, míg a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére 30 milliárd forintot osztanak szét.

Fontos tudni, hogy míg a külföldiek csak pénzért juthatnak hozzá a magyarországi gyógyfürdő-szolgáltatásokhoz, addig a hazai betegek évente 2×15 alkalommal szakorvosi és háziorvosi beutalóval vagy fürdőorvosi vizsgálat után térítésmentesen igénybe vehetik. Míg 2000-ben 3,1, 2010-ben már 3,9 milliárd forintot fordított az egészségbiztosító ezekre a kezelésekre. A kiadások pedig várhatóan tovább emelkednek: az idei év első hét hónapjában 2,2 milliárd forintot tettek ki.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa szerint jelenleg tízféle gyógyfürdőkezelés jár tb-támogatással. A legkeresettebb szolgáltatás a gyógyvizes gyógymedence, ez teszi ki a kezelések egyharmadát. A betegek nagyjából negyede kér gyógymasszázst. De nem csak gyógyfürdők és gyógyszállók, számos uszoda is szerződésben áll az egészségbiztosítóval, vagyis az azokban végzett kezeléseket is igénybe lehet venni orvosi javallatra.  A hazai egészség- és gyógyturizmusról további részleteket a Manager Magazin október 3-án megjelenő számában olvashatnak.

Még van mit szépíteni a SZÉP-kártyán

A Széchenyi Pihenőkártya a fürdőkben eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – állítják a Fürdőszövetségnél. A „Rekreációs alszámlán” elérhető fürdőszolgáltatások igénybe vétele jelenleg korlátozottan biztosítja azt a fajta fogyasztásösztönző funkciót, amit korábban az üdülési csekk. Mint Vancsura Miklós, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta: felmérésük alapján a fürdők az év első hat hónapjában félmilliárd forint bevételtől estek el. A SZÉP-kártya forgalma fél év alatt az üdülési csekk forgalmának a negyedét érte csak el a hazai fürdőkben. A Fürdőszövetség álláspontja továbbra is az, hogy a Széchenyi Pihenőkártya hasznos, ugyanakkor az alszámlák közötti átjárhatóság a fürdőszolgáltatások esetében elengedhetetlen. Sőt a szövetség azért is lobbizik, hogy a kártyákat az uszodákban is fel lehessen használni.