Átlátszóbb lett a vízpiac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– A víziközműtörvényre (vkt) való várakozás miatt visszafogtak-e beruházásokat, üzleti tranzakciókat tavaly a szakmában?
– Erre nincsen adat, jelen gazdasági helyzetben minden piaci szereplő megfontolja a beruházásokat. A víziközmű-ágazatban az elmúlt évben főként pályázati pénzekből történtek beruházások, amelyeket az önkormányzatok bonyolítottak.
– Ez évtől emelkedhettek a hazai víz- és csatornadíjak a szabályozásnak köszönhetően. Jellemzően milyen mértékben éltek e lehetőséggel a szolgáltatók?
– Ebben az évben 2,56 százalékkal lehetett emelni a díjakat a szabályozásnak köszönhetően. Ugyanakkor a szektor szereplőire nehezedő ágazati infláció nagyságrendjében 6 százalékos volt, vagyis a törvény által biztosított emelés nem ellentételezte az inflációs nyomást.
– A vkt hatályba lépése milyen fő változtatásokat hoz a területen és miért?
– Az év elejétől hatályos víziközműtörvény nyomán 2015 végére kevesebb, mint tizedére is csökkenhet a magyarországi víziközműszektor szereplőinek száma – 2011-ben mintegy 400 cég végzett ilyen tevékenységet országszerte. A változás azonban csak látszólag drasztikus, ugyanis az előbb említett mintegy 400 cégből mintegy 100 üzemeltető szolgálja ki a lakosság 95 százalékát.
A szabályozás jelentős változásokat hoz a víz- és csatornaszolgáltatásban az elkövetkező években: kizárólag engedéllyel rendelkező, méretbeli és minőségi feltételeket teljesítő társaságok szolgálhatják ki a lakosságot. Erősödik a felügyelet, a szolgáltatók egységes kötelezettségekkel és feltételekkel működnek majd, egyebek mellett több évre szóló, gördülő fejlesztési tervet kell készíteniük, amelynek megvalósulását a Magyar Energia Hivatal ellenőrizni fogja minden évben. Szolgáltatónként egyazon – alapdíjból és fogyasztásarányos részből álló – ára lesz a víznek, a díjakat pedig az önkormányzatok helyett az állam állapítja meg.
Ezzel együtt számos olyan változás is van, amely már most közvetlenül érinti a fogyasztókat. Az egyik legfontosabb, hogy július 15-től a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóságok látják el a társaságok feletti felügyeleti jogkört a lakossági fogyasztók tekintetében. Vagyis ők járhatnak el minden esetben, amikor felmerül, hogy egy szolgáltató megsértette a számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, korlátozásra való rendelkezéseket. Előtte azonban a fogyasztónak meg kell próbálnia rendezni panaszát a szolgáltatóval, s csak utána fordulhat a hatósághoz. A törvény megerősítette, hogy a fogyasztóknak biztosítaniuk kell a mérőhely ellenőrzését, sőt a szolgáltató akár fel is mondhatja a szerződést, ha az ügyfél nem működik együtt a mérő leolvasása vagy éppen a felhasználási hely szabályos kialakítása kapcsán. Szintén lényeges változás, hogy ha valakinek az utcájában kiépült a közműves víziközműrendszer, törvényileg is kötelező lesz a rendelkezésre álló víz- vagy szennyvízhálózatra csatlakoztatnia ingatlanát. A szabályozás a víziközműrendszer üzembe helyezésétől számítva egy évet ad a rákötésre. Ahol tehát már most műszakilag rendelkezésre áll a hálózat, ott 2013 júliusáig kapnak haladékot az ingatlantulajdonosok, hogy csatlakozzanak. A lakók eddig választhattak, hogy inkább talajterhelési díjat fizetnek, de egy év múlva ez a lehetőség megszűnik.
– Hogyan értékeli a törvényt, mi nagyon jó benne, mi okozott csalódást a szakmának?
– Huszonöt év várakozás után született meg a víziközműtörvény, amely kerettörvény. A kihirdetett törvény számos hatályba léptető rendelkezést tartalmaz 2012. január 1–2016. december 31. között. Éppen ezért még korainak tartok bármilyen értékelést, hiszen a törvény hatása csak 2016 után lesz konkrétan értékelhető.
Addig is elmondható, hogy a törvény kihirdetésével hosszú távú, kiegyensúlyozott jogi környezetben tud működni majd a víziközmű-szolgáltatás Magyarországon, és ezáltal teljesül a 3 alapvető cél – minőség, biztonság, megfizethetőség. Rendkívül fontos, hogy hosszú távon lássa a lakosság, hogy a szolgáltatás színvonala folyamatosan emelkedik, érezze és tudja, hogy az üzembiztonság nagyon magas szintű és lényeges szempont, hogy mindezt a szolgáltatást hosszú távon képesek legyenek megfizetni is. Ha ezek a célok teljesülnek, akkor hazánkban egy jól működő víziközmű-struktúra jöhet létre, amelyben a szereplők jól fogják érezni magukat, s mindenki a szakmájára koncentrálhat.
A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkáraként ki kell emelnem a 44.§.-t, amely alapján törvény által rögzítetten a szakma is részt vehet és javaslatot tehet az ágazatot érintő jogalkotási feladatok, intézkedések megtételére.
– Várható-e a szabályozással összefüggésben a tulajdonosi viszonyok érdemi átalakulása?
– A jelenleg még vízműtársasági tulajdonban lévő víziközművagyon állami, illetve önkormányzati tulajdonba adása jelentős változást jelent. Az így kialakuló tulajdoni viszonyok ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek és jogkörök is egyértelműen feloszthatók legyenek tulajdonos állam, ill. önkormányzat (ellátásért felelős), valamint a víziközmű-szolgáltató között.
Nagy Edit
1989: vegyészmérnöki diploma1989: Békés Megyei Vízműveknél műszaki fejlesztő technológus, majd laboratóriumvezető
2011: a Mavíz főtitkára
1989: Békés Megyei Vízműveknél műszaki fejlesztő technológus, majd laboratóriumvezető
2011: a Mavíz főtitkára-->
