Energiatárolás - Nagy kapacitást és jó szabályozhatóságot vár a piac

Globálisan azonosak az energiafelhasználással kapcsolatos törekvések: egységnyi érték előállításához minél kevesebb energiát kell felhasználnunk, minél kevesebbet szabad veszni hagynunk, és egyre jobban kell támaszkodnunk a környezetünket és fosszilis készleteinket is kímélő, zöld energiatermelő megoldásokra. Az ipar energiaigénye már akkor is jelentősen csökkenthető, ha az általa használt berendezéseket villamos meghajtású motorok hajtják. Az állítást a villanymotorok egyik erős piaci pozíciókkal bíró gyártója, a svájci-svéd ABB energetikai csoport nemrég érzékletes számokkal támasztotta alá. Villamos meghajtásai tavaly világszerte 310 millió megawattórányi áramot takarítottak meg a telepítésük előtti időszakhoz képest. Ez annyi, mint 41 átlagos atomreaktor termelése, vagy, amennyiből 75 millió európai uniós háztartás éves áramfogyasztása oldható meg.

Villamos hajtással azonban az ipari motoroknak csak mintegy 10 százaléka van felszerelve. Igaz, ebből az is következik, hogy jelentősek a fejlődési lehetőségek. Egy motor életciklusában – méretétől függően – 92-95 százalékban az energia felelős a kiadásokért, tehát az elektromos hajtásba történő beruházás általában két éven belül megtérül. A villanymotorokat széles körben alkalmazzák az iparban, például ventilátorok és légkondicionálók működtetésénél, futószalagok hajtásánál, acél hengerlésénél, a liftek mozgatásánál, vagy vízszivattyúzásnál.

Utóbbi területnek a szivattyús-tározós erőműveken keresztül szerepe van a villamos energia tárolásában is. E létesítmények úgy működnek, hogy egy a célra kialakított alacsonyabb szinten lévő tárolóból, tóból az adott időszakban fölöslegben lévő energia felhasználásával felszivattyúzzák a vizet egy felső tárolóba, ahonnan akkor engedik le egy vízerőművön keresztül, amikor arra éppen szükség van. Az ilyen erőművekre egyre nagyobb az igény a szélenergia növekvő hasznosítása miatt, mert ezek esetében az áramtermelést nem a kereslet, hanem a szél ereje szabja meg.

Más megoldásokat követel például a villanyautózás annak ellenére, hogy van olyan elképzelés is – bár megvalósíthatósága távolinak tűnik –, hogy éjjelente a szivattyús- tározós erőművekből felszabadított energiával kellene feltölteni az ország e-autó parkját. Pillanatnyilag azonban Magyarországon nincs napirenden szivattyús-tározós erőmű építése (a lehetőség nemrég lekerült a terítékről), és villanyautóból sincs túl sok az országban. Számuk azonban nő, s még több az elektromos robogó. Az aktuális feladat tehát az e járműveket kiszolgáló, e-töltő hálózat kialakítása.

Az e-mobilitás hazai megteremtésében szolgáltatóként az Elmű-Émász csoport és az E.On jeleskedik Magyarországon. Az első hazai áramtöltő állomást az Elmű 2010-ben létesítette Budapesten, ahol azóta további hat ilyen berendezést helyezett üzembe. Az E.On áramtöltő kútjaira támaszkodva a fővárosból Siófokra, de Budapesttől Bécsbe, továbbá Győr és Mosonmagyaróvár érintésével Pozsonyig is el lehet jutni.

Alapvetően kétféle: normál és gyors e-töltő létezik. „Az ABB egyenáramú rendszerei körülbelül negyed óra alatt képesek újratölteni az elektromos járművek akkumulátorait, míg váltóáramú megoldással ugyanez nyolc óráig is eltarthat” – mondta Tanja Vainio, az ABB Kft ügyvezető igazgatója az első hazai gyorstöltőkút átadásán. A töltőoszlopok elektronikai egységeit Magyarországon gyárttatja a társaság.   

Az e-autók hatótávolsága erősen múlik azon, hogy milyen akkumulátor tárolja az energiát . Van olyan szakmai vélemény, mely szerint idővel a nagyerőművek fölözhetik le a járműipari célú kutatások hasznát. A fordulatot lítium-ionos akkumulátorok továbbfejlesztése ígéri. A főleg távol-keleti eredmények révén az elektromos autók hamarosan akár ezer kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a mostani, 250-300 helyett. Kína jár élen azokban a fejlesztésekben is, amelyek szerint belátható időn belül az erőművek fölöslegben termelt energiájának tárolására is alkalmasak lesznek a nagyméretű lítium-ionos szárazakkumulátorok, s ezek majd akár Magyarországon is bevethetők.

Vannak már tekintélyes európai eredmények is. Svájcban az ABB közreműködésével máris telepítettek egy olyan, hatalmas lítium-ionos tárolót, amely 15 percen át 1 megawatt villamos energiát tud juttatni az ország villamos energia hálózatába. Főként a csúcsidőszakokban fellépő terhelések kiegyenlítésére, az időszakos, megújuló energiaforrások áramának befogadására, valamint hálózatoptimalizálásra használják. Hasonló létesül a svédországi Falköping városban is.

Life science
A gyógyszeriparban terjedő testre szabott készítmények, a területet kiszolgáló kutatások, a szintén egyéni igényeket is követő kozmetikai, finom vegyipari megoldások, egyszóval az élettudományi (life science) szakma képviselői magas elvárásokat támasztanak a tevékenységükhöz szükséges műszaki megoldásokkal szemben. Többek között speciális folyamatelemző és laboratóriumi elemző műszerekre, gyártás- és épületfelügyeleti, valamint környezet monitorozó rendszerekre és különleges robotokra van szükségük. Az ABB mindezek integrált rendszerét kínálja világszerte, így Magyarországon is. Az ABB, mint a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező DCS (Distributed Control System) szállítója az elmúlt két évben sorozatos nagyértékű megbízást kapott a Richter Gedeon Nyrt-től: gyógyszergyár debreceni biotechnológiai üzemébe szállít automatizálási megoldásokat, illetve ott nyújt mérnöki szolgáltatásokat.

További információ >>