Az által, hogy külföldi betegeket látnak el, a fogászati turizmusban részt vevő fogászatok és fogtechnikák gyakorlatilag határokon belül, de határon átnyúló szolgáltatást végeznek. Ez viszont azt jelenti, hogy minimum meg kell vizsgálni, hogyan részesülhetnek ezek a vállalkozások az exporttevékenység ösztönzését célzó uniós támogatásokból.
Többek között ezen dolgozik most az Orvosi Turizmus Iroda (OTI), amely eddig leginkább annak kapcsán volt ismert, hogy az általa kidolgozott Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program képezte annak az egymilliárd forintos pályázatnak a szakmai bázisát, amelyet a kormány 2011-ben szavazott meg az ágazatnak.
Szűcs László, az OTI vezérigazgatója lapunknak elmondta: a magyar fogászati turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó „turisztikai marketing” pályázatokon a héten kihirdetettek szerint 39 vállalkozás nyert összesen csaknem egymilliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást. A pályázaton azok a vállalkozások indulhattak, amelyek regisztráltak a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programban, és vállalták, hogy vállalkozásukban alkalmazzák a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program know-how licence szerinti ismereteket.
Emellett a fogászati vállalkozások versenyképességének megőrzését célzó uniós pályázaton eddig majdnem 60 fogászat összesen 1,3 milliárd forintos támogatásban részesült a rendelkezésre álló 3,5 milliárdból. Míg az előbbi forrás kifejezetten a fogászatok marketingtevékenységének ösztönzését, az utóbbi a szolgáltatási szint növelését és a dolgozók bértámogatását célozta.
A fejlesztések folytatását tennék lehetővé az OTI szerint azok az uniós pályázatok, amelyek célja a kkv-k üzleti környezetének fejlesztése vagy akár a piacfejlesztési tanácsadás, amellyel a vállalkozások külpiacra jutását, exporttevékenységük ösztönzését támogatják.
További források bevonására Szűcs László szerint azért van szükségük a fogászatoknak, mert bár Mexikó után a világon Magyarország a második számú célpontja a fogászati turizmusnak, hazánk – különösen az unió kibővítésével – könnyen elveszítheti piacvezető pozícióját. Egyrészt azért, mert a gazdasági válság nehéz helyzetbe hozta a korábbi fejlesztéseket javarészt hitelből finanszírozó magyar rendelőket, másrészt, mivel a szektor szereplői a túlélésre koncentráltak, nem képeztek fejlesztési tartalékot, és nem tudtak újabb beruházásokat megvalósítani.
A kormányfő az OTI vezérigazgatója szerint azért támogatja a programot, mert a fogászati turizmus a hazai, orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus húzóágazata. A Treatment Abroad 2012-es felmérése szerint a brit betegek az Európai Unión belül Magyarországot tartották a legkívánatosabb desztinációnak, Európában a magyar fogorvosokat választják a külföldi betegek közül a legtöbben. Becslések szerint a fogászati turizmusra szakosodott 600 vállalkozás öt-nyolcezer magasan képzett szakembert foglalkoztat, éves szinten megközelítőleg 70-80 milliárd forint bevételt termel, és további mintegy 13-16 milliárd forint bevételt hoz a kapcsolódó iparágaknak.
Mernek nagyot álmodni
Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. két másik vállalkozással, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft.-vel és a Magyar Fogászati Turizmus Szervezővel alkot közös cégcsoportot. Az OTI az egyetlen vállalat, amelybe a tulajdonosok külső forrást, nemzetközi tőkét terveznek bevonni, sőt öt-hét éven belül a vállalat tőzsdei bevezetése is a tervek között szerepel.
