Nem félnek a globális hatásoktól

Nem tart attól a Huawei vezetése, hogy a társaság amerikai problémái más országokra is átterjednek – jelezte Gavin Dai, a Huawei Technologies Hungary ügyvezető igazgatója egy keddi háttérbeszélgetésen. Mint ismert az Egyesült Államok kongresszusának hírszerzési bizottsága október elején adott ki egy állásfoglalást, amelyben a szervezet – a helyi lapok értelmezése szerint – nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította két legnagyobb kínai távközlési vállalatot, a Huaweit és a ZTE-t, és azt javasolta az amerikai cégeknek, illetve a kormányzatnak, hogy kerüljék az érintett társaságok berendezéseinek használatát. Különösen nagy port kavart a jelentés azon pontja, amely részben azzal indokolta az állásfoglalást, hogy a Huawei és a ZTE kiber-hadviselési berendezéseket szállított a kínai hadseregnek.

Bár a jelentés már önmagában is márkaromboló a kínai cégek számára a legnagyobb veszélyt egyértelműen az jelenti, hogy az amerikai állásfoglalás hatására más országokban is elmarasztalják a két vállalatot. Azt, hogy a kockázat mennyire valós, jól jelzi, hogy a hírszerzési bizottság bejelentését követően egy amerikaihoz hasonló vizsgálat lehetősége több helyen is szóba került: helyi lapértesülések szerint Kanadában és az Egyesült Királyságban is felmerült a Huawei kapcsolatainak elemzése.
Gavin Dai lapunk kérdésére elmondta: ennek ellenére nem tartanak attól, hogy a tengerentúli állásfoglalás globális problémává nőne, mivel az elmúlt hetekben a társaság partnereitől – így például a British Telekomtól és a Deutsche Telekomtól is – egyértelműen pozitív visszajelzéseket kapott. Ráadásul az USA-ban kialakult helyzetet egyre többen úgy szemlélik, mint egy szabályozási anomáliát, s akadnak olyan országok, ahol a kínai cégek bevonásával már meg is indult az egyeztetés annak érdekében, hogy a hasonló jellegű problémák elkerülhetők legyenek.

A Huawei magyar leányának vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: a társaságnak természetesen foglalkoznia kell az Egyesült Államokban kialakult helyzettel. Bár az amerikai események a cég globális működését közvetlenül nem érintik, a tengerentúli tevékenységet természetesen befolyásolja a kongresszusi állásfoglalás, illetve ajánlás, s a jelentésnek komoly nemzetközi visszhangja is volt. Bár a Huawei ennek feltehetőleg nem örül, most kifejezetten előnyös lehet ugyanakkor, hogy a cég amerikai forgalma nem meghatározó a társaság értékesítésén belül – Gavin Dai tájékoztatása szerint – a teljes árbevétel mindössze 4 százalékát adja. Persze az észak-amerikai piac relatíve kis árbevétel-részesedése ellenére az amerikai értékesítés kiesése így is dollármilliárdokat jelentene: a társaság 2011 óta eddig összesen mintegy 30 milliárd dollár értékben forgalmazott különböző távközlési berendezéseket és készülékeket az Egyesült Államokban, s a cég összesen majd 280 amerikai beszállítóval dolgozik együtt a tengerentúlon.
A Huaweinél egyébként továbbra is értetlenül állnak az amerikai állásfoglalás előtt. A magyarországi cégvezető hangsúlyozta: különösen az adatok eltitkolására vonatkozó megállapítást nem értik, a kínai vállalat ugyanis épp a lehetséges félreértések elkerülése érdekében a kezdetektől támogatta a kongresszusi vizsgálatot, amelynek során a kért információkat kivétel nélkül a bizottság rendelkezésére bocsátották. A társaság a vállalati központok mellett a kutatás-fejlesztési egységeket is megnyitotta a vizsgálatot végzők számára, s 10 évre visszamenőleg a tulajdonosokra és a finanszírozásra vonatkozó adatokat is átadták. Éppen ezért a társaságnál úgy vélik: a Huawei politikai csatározások áldozata lett, s a közelgő amerikai elnökválasztás komoly szerepet játszott a jelentés kiadásának időzítésében.

A cég tulajdonosairól, és a finanszírozásról Gavin Dai a Világgazdaság kérdésére elmondta: az amerikai lapértesülések ellenére a Huawei rövid távon nem készül tőzsdére, azaz a társaság – a jelenlegi modellnek megfelelően – az alkalmazottak tulajdonában marad. A 140 ezer munkavállaló közül mintegy 60 ezer tulajdonos is a cégben, s a legnagyobb befolyással rendelkező alapító részesedése sem éri el a másfél százalékot. A társaság egyébként jórészt piacról finanszírozza működését, illetve belső részvénykibocsátásokkal, amit a cég könyvvizsgálója, a KPMG felügyel.