Gigantikus vasútfejlesztést jelentett be a kormány: kiderült, pontosan mire költik a 3550 milliárd forintot
A kormányfő közölte, hogy elindítják a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet. Vitézy Dáviddal vonatra szálltak, majd a Rákospalota-Újpest vasútállomásra utaztak.
A közlekedési és beruházási miniszter szerint ez az állomás jól mutatja, milyen állapotban vannak a magyar vasútállomások, különösen Budapest külső kerületeiben. Kiemelte: az uniós források felhasználásával már ebben a ciklusban megkezdődhet az állomás felújítása.
Vitézy Dávid szerint a Tisza-kormány úgy vette át az ország irányítását, hogy jelenleg nincs folyamatban járműbeszerzés, és megkötött szerződések sincsenek. „A jó kis csíkos ingákat fogjuk lecserélni például” – fogalmazott a miniszter, utalva az elővárosi forgalomban közlekedő, légkondicionáló nélküli szerelvényekre.
Az utat egy emeletes Stadler motorvonattal tették meg, amelyről Vitézy Dávid elmondta: elsősorban az elővárosi közlekedésben használható, de
az InterCity-forgalomban is hasonló emeletes szerelvényeket terveznek beszerezni.
Ezek a jövőben a nagyvárosok közötti vasúti kapcsolatokat erősíthetik.
Új vonatok, felújított állomások: gigantikus vasútfejlesztést jelentett be a kormány
Az állomáson tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány elfogadta a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely jóval túlmutat a közlekedéspolitikán. Magyar Péter szerint a program az egész ország gazdasági teljesítményére, mobilitására és nemzetközi lehetőségeire is hatással lesz.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem az utasok hiányoznak a vasútról, a MÁV-nak azonban több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia. Nyugat- és Közép-Európában is egyre élesebb verseny zajlik a vasút fejlesztésében.
Mint fogalmazott, Krakkóban, Varsóban vagy Bécsben járva az ember egyértelműen úgy érzi, mintha egy másik világba érkezett volna.
Hozzátette: új állomásokra, sínekre és szerelvényekre van szükség. A tízéves fejlesztési program költsége megközelíti a 3550 milliárd forintot.
- A program első pontja a vármegyeszékhelyek versenyképes elérhetőségének megteremtése és a kiszámítható InterCity-közlekedés kialakítása. Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a vonatok átlagsebessége elérje a 100 kilométer per órát.
- A második cél a megbízható regionális hálózat fejlesztése, a mellékvonalak megőrzése és a helyi közlekedési rendszerek összehangolása.
- A harmadik pont az elővárosi vasúti kapcsolatok megerősítése valamennyi vármegyeszékhelyen.
- A negyedik cél a Budapesttel való partnerség kialakítása, mivel a fővárosi vasút fejlesztése az egész ország érdeke.
- Az ötödik pont szerint több árut kell vasúton szállítani, ezért növelnék a vasúti áruforgalmat.
- A hatodik célkitűzés a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a repülőtéri vasút előkészítése és a V4-országokat összekötő gyorsvasút kiépítése.
A program részeként 35 új InterCity-szerelvényt és 42 új HÉV-et szereznének be, megkezdenék a tíz legforgalmasabb vasútállomás felújítását, valamint átalakítanák az utasközpontú szolgáltatásokat.
Osztrák tempóra kapcsolna a magyar vasút
Vitézy Dávid szerint egy 1968 óta tartó folyamatot zárnak le azzal, hogy megállítják a vasút leépítését. A közlekedési és beruházási miniszter úgy fogalmazott: a kommunista korszak öröksége, hogy a vasút mellett buszpályaudvarokat, vasútvonalakat zártak be, az áruforgalmat pedig a közutakra terelték.
Hozzátette: ez a folyamat a rendszerváltás után is folytatódott, az elmúlt évtizedekben pedig nem született a mostanihoz hasonlóan ambiciózus vasútfejlesztési program.
A politikus úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben hazahozták az uniós forrásokat, amelyeket mostantól olyan célokra fordítanak, amelyek valóban a magyar embereket szolgálják. Kijelentette: a programmal tervezett beruházások volumene már az „osztrák tempónak” felel meg.
Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv finanszírozását is részletesen bemutatta.
A program keretében
- 1100 milliárd forintot kohéziós forrásokból,
- 700 milliárdot az uniós helyreállítási alapból,
- 400 milliárdot pedig az Európai Beruházási Bank hiteléből biztosítanának.
- Koncessziós konstrukcióban további 400 milliárd forint értékű beruházást terveznek,
- emellett 950 milliárd forintos kötelezettséget vállalnának a 2028 és 2034 közötti új uniós költségvetési ciklus projektjeinek elindítására.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a program nem csupán közlekedésfejlesztésről szól. A vasút szerinte a fenntartható városfejlesztés egyik kulcsa, mivel a nagyvárosokba irányuló autóforgalom csak versenyképes kötöttpályás közlekedéssel mérsékelhető.
A vasút emellett lehetőséget teremt arra, hogy az utasok hasznosan töltsék az utazási időt, gyorsabb járatok esetén pedig jelentős időt takarítsanak meg.
A miniszter a vasút gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét is kiemelte. Mint mondta, a személy- és áruszállítás által az ágazat meghatározó szerepet tölt be a nemzetgazdaság működésében, miközben a klíma- és környezetvédelmi célok eléréséhez is nélkülözhetetlen.
Kiemelte: nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb országaiban, például Japánban, Dél-Koreában és Svájcban működik a legjobban a vasút. Hozzátette, hogy a világ egyik legnagyobb gazdasági fejlődésén átesett Kínában is rendkívüli ütemben bővül a vasúthálózat.
Magyarország földrajzi helyzete különösen kedvező, hiszen az európai vasúti hálózat északi–déli, valamint keleti–nyugati folyosóinak találkozási pontjában fekszik.
Vitézy sokkoló számokat mutatott
Vitézy Dávid a magyar vasút jelenlegi állapotát bemutató adatokkal indokolta a nagyszabású fejlesztési program szükségességét. A tájékoztatón elhangzott, hogy
évente mintegy 100 millió vasúti utazást tesznek Magyarországon,
a korábban felújított vonalakon pedig 100–200 százalékkal is emelkedett az utasok száma.
A miniszter szerint a vasút társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható közlekedési mód. A nemzetközi áruforgalom ötöde jelenleg is vasúton bonyolódik, a kötöttpályás közlekedés pedig klímavédelmi szempontból négyszer fenntarthatóbb a közúti közlekedésnél.
A bemutatott adatok ugyanakkor a járműállomány elöregedésére is rávilágítottak.
A MÁV és a HÉV járműveinek átlagéletkora 43 év, a nem InterCity-minőségű személykocsiké pedig eléri az 50 évet.
A vasúti ülőhelyek 46 százaléka olyan járműveken található, amelyeken sem légkondicionáló, sem más légjavító berendezés nincs.
A járművek mindössze 32 százalékában működik zárt rendszerű mosdó, 73 százalékukon pedig nincs utastájékoztató képernyő. A vasúti férőhelyeknek a harmada akadálymentes.
A pályahálózat állapota sem kedvező: a MÁV hálózatán található vágányok 42 százalékát érinti valamilyen sebességkorlátozás. Az ötven legforgalmasabb vasútállomás közül mindössze 16 teljesen akadálymentes, hat részlegesen hozzáférhető, 28 pedig egyáltalán nem akadálymentes.
Vitézy Dávid egy térképen is szemléltette, mikor újították fel legutóbb a magyar vasúthálózat egyes szakaszait.
A bemutatott adatok szerint a vonalak jelentős részén még 1990 előtt végezték el a legutóbbi átfogó korszerűsítést, miközben az elmúlt másfél évtizedben csak a hálózat egyes részei újultak meg.
A miniszter szerint a felújítások elmaradása miatt szaporodtak meg a sebességkorlátozások, a késések és a műszaki meghibásodások. A térkép alapján különösen az ország keleti és északkeleti részén, valamint több dunántúli vonalon maradtak jelentős, évtizedek óta érdemben nem korszerűsített szakaszok.
Elhangzott, hogy a program részeként 38,1 milliárd forintból, európai uniós források bevonásával újjáépítenék a Gubacsi vasúti hidat, amelyen jelenleg csak lépésben haladhatnak a vonatok. A beruházás javítaná Csepel vasúti kiszolgálását és Budapest környezetbarát logisztikai forgalmát. A kormány emellett megkezdi egy új fővárosi közúti híd tervezését is. A munkálatok 2030-ig fejeződhetnek be.
A Budapest–Belgrád vasútvonal beruházását átvilágítják, miközben cél a nemzetközi teherforgalom bővítése, valamint a Nyugat-Európa felé tartó személyszállítás és a zökkenőmentes határellenőrzés megteremtése.
A vonal menti települések – köztük Dunaharaszti, Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunhalas és Soltvadkert – utasforgalmi fejlesztéseit 2028-ig valósítanák meg, a teljes beruházás pedig kínai hitelből 2030-ig készülhet el.
Az egész országot lefedő programban több, a balatoni régiót érintő beruházás is szerepel, a régóta tervezett balatoni körvasút megvalósításáról azonban nem esett szó. A bemutatott Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben azonban szerepelnek az észak- és dél-balatoni vasútállomások, valamint megállóhelyek korszerűsítése.
Karácsony Gergely még a Nagykörút felújítása előtt kísérletbe kezd: a főpolgármester vízióját a kerékpáros és az autós érdekképviseletek is fenntartásokkal kezelik – „Nem látjuk az összefüggéseket!"
