Gigantikus vasútfejlesztést jelentett be a kormány: kiderült, pontosan mire költik a 3500 milliárd forintot

A kormányfő közölte, hogy elindítják a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet. Vitézy Dáviddal vonatra szálltak, majd a Rákospalota-Újpest vasútállomásra utaztak.

A közlekedési és beruházási miniszter szerint ez az állomás jól mutatja, milyen állapotban vannak a magyar vasútállomások, különösen Budapest külső kerületeiben. Kiemelte: az uniós források felhasználásával már ebben a ciklusban megkezdődhet az állomás felújítása.

Vitézy Dávid szerint a Tisza-kormány úgy vette át az ország irányítását, hogy jelenleg nincs folyamatban járműbeszerzés, és megkötött szerződések sincsenek. „A jó kis csíkos ingákat fogjuk lecserélni például” – fogalmazott a miniszter, utalva az elővárosi forgalomban közlekedő, légkondicionáló nélküli szerelvényekre.

Az utat egy emeletes Stadler motorvonattal tették meg, amelyről Vitézy Dávid elmondta: elsősorban az elővárosi közlekedésben használható, de 

Ezek a jövőben a nagyvárosok közötti vasúti kapcsolatokat erősíthetik.

Új vonatok, felújított állomások: gigantikus vasútfejlesztést jelentett be a kormány

Az állomáson tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a kormány elfogadta a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely jóval túlmutat a közlekedéspolitikán. Magyar Péter szerint a program az egész ország gazdasági teljesítményére, mobilitására és nemzetközi lehetőségeire is hatással lesz.

A miniszterelnök hangsúlyozta: nem az utasok hiányoznak a vasútról, a MÁV-nak azonban több évtizedes lemaradást kell ledolgoznia. Nyugat- és Közép-Európában is egyre élesebb verseny zajlik a vasút fejlesztésében. Mint fogalmazott, Krakkóban, Varsóban vagy Bécsben járva az ember egyértelműen úgy érzi, mintha egy másik világba érkezett volna.

Hozzátette: új állomásokra, sínekre és szerelvényekre van szükség. A tízéves fejlesztési program költsége megközelíti a 3500 milliárd forintot.

• A program első pontja a vármegyeszékhelyek versenyképes elérhetőségének megteremtése és a kiszámítható InterCity-közlekedés kialakítása. Hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy a vonatok átlagsebessége elérje a 100 kilométer per órát.
• A második cél a megbízható regionális hálózat fejlesztése, a mellékvonalak megőrzése és a helyi közlekedési rendszerek összehangolása. 
• A harmadik pont az elővárosi vasúti kapcsolatok megerősítése valamennyi vármegyeszékhelyen.
• A negyedik cél a Budapesttel való partnerség kialakítása, mivel a fővárosi vasút fejlesztése az egész ország érdeke. 
• Az ötödik pont szerint több árut kell vasúton szállítani, ezért növelnék a vasúti áruforgalmat.
• A hatodik célkitűzés a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a repülőtéri vasút előkészítése és a V4-országokat összekötő gyorsvasút kiépítése. 

A program részeként 35 új InterCity-szerelvényt és 42 új HÉV-et szereznének be, megkezdenék a tíz legforgalmasabb vasútállomás felújítását, valamint átalakítanák az utasközpontú szolgáltatásokat.

Osztrák tempóra kapcsolna a magyar vasút

Vitézy Dávid szerint egy 1968 óta tartó folyamatot zárnak le azzal, hogy megállítják a vasút leépítését. A közlekedési és beruházási miniszter úgy fogalmazott: a kommunista korszak öröksége, hogy a vasút mellett buszpályaudvarokat, vasútvonalakat zártak be, az áruforgalmat pedig a közutakra terelték.

Hozzátette: ez a folyamat a rendszerváltás után is folytatódott, az elmúlt évtizedekben pedig nem született a mostanihoz hasonlóan ambiciózus vasútfejlesztési program.

A politikus úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hetekben hazahozták az uniós forrásokat, amelyeket mostantól olyan célokra fordítanak, amelyek valóban a magyar embereket szolgálják. Kijelentette: a programmal tervezett beruházások volumene már az „osztrák tempónak” felel meg. 

Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv finanszírozását is részletesen bemutatta.

A program keretében 

• 1100 milliárd forintot kohéziós forrásokból,
•  700 milliárdot az uniós helyreállítási alapból, 
• 400 milliárdot pedig az Európai Beruházási Bank hiteléből biztosítanának. 
• Koncessziós konstrukcióban további 400 milliárd forint értékű beruházást terveznek, 
• emellett 950 milliárd forintos kötelezettséget vállalnának a 2028 és 2034 közötti új uniós költségvetési ciklus projektjeinek elindítására.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a program nem csupán közlekedésfejlesztésről szól. A vasút szerinte a fenntartható városfejlesztés egyik kulcsa, mivel a nagyvárosokba irányuló autóforgalom csak versenyképes kötöttpályás közlekedéssel mérsékelhető.

A vasút emellett lehetőséget teremt arra, hogy az utasok hasznosan töltsék az utazási időt, gyorsabb járatok esetén pedig jelentős időt takarítsanak meg.

A miniszter a vasút gazdasági és környezetvédelmi jelentőségét is kiemelte. Mint mondta, a személy- és áruszállítás által az ágazat meghatározó szerepet tölt be a nemzetgazdaság működésében, miközben a klíma- és környezetvédelmi célok eléréséhez is nélkülözhetetlen. 

Kiemelte: nem véletlen, hogy a világ leggazdagabb országaiban, például Japánban, Dél-Koreában és Svájcban működik a legjobban a vasút. Hozzátette, hogy a világ egyik legnagyobb gazdasági fejlődésén átesett Kínában is rendkívüli ütemben bővül a vasúthálózat.

Magyarország földrajzi helyzete különösen kedvező, hiszen az európai vasúti hálózat északi–déli, valamint keleti–nyugati folyosóinak találkozási pontjában fekszik.

Cikkünk frissül.