BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tojás, fesztivál nélkül: sok pénzbe került a ketrecváltás

Csillagászati összegbe kerül a ketrecváltás, ami egy tojótyúkra számítva legalább hatezer forint. Az a gazda, vállalkozó, akinek nincs elegendő pénze a korszerűsítésre, kénytelen-kelletlen hatalmas adósságba verte magát, mert csak ekként folytathatja a tevékenységét. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének tájékoztatóján hangzott ez el, miként az is: sajnálatos, hogy tíz év után idén elmarad a tojásfogyasztást is népszerűsítő siófoki tojásfesztivál, a tojáskonferenciát azonban megtartják.

Lesz miről beszélniük a szakembereknek. Tavaly szilveszterkor lejárt a hagyományos tyúkketrecek kora. Az előírások szerint ez évtől már csak az Európai Unióban szabványként meghatározott ketrecekben szabad tartani a madarakat – állategészségügyi és -jóléti okokból.

Akadnak egyéb problémák is az ágazatban. Az általános áremelkedés (energia, takarmány, táp, szállítás stb.) mellé a tragikus aszály is párosult, miáltal a tojás termelői ára is látványosan növekedett: tavaly júliusban 15,56, az idén júliusban 18,79 forint volt, de még az önköltséget sem fedezi. A csomagolt tojás fogyasztói ára 37,54, illetve 48,34 forint volt. Gyanítható: a termelői és a fogyasztói ár közötti harminc forint korántsem a tojótyúkokat tartó gazdák markát üti.

Eközben drasztikusan csökkent a tojásfogyasztás is hazánkban: 2002-ben 301 jutott egy lakosra, két éve már csak 235, napjainkban még ennél is kevesebb. Ennek ellenére hazánk tojásbehozatalra szorul: csak az Európai Unió országaiból 125 milliót vásároltunk 2010-ben, tavaly az első félévben 71 millióra rúgott az étkezésitojás-import (frissebb adat nincs). Ennek egy része okmányok, bejelentés híján nem legálisan érkezik.

Emiatt különösen fontos szerep vár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrző csapatára. Tagjai máris kiszűrtek több kamionnyi, illegális, pecsételetlen tojást a magyar határon. A szakemberek arra intenek: nézzük meg jól, milyen tojást vásárolunk a boltban, a piacokon. A tojás jelöléséből az első szám az állattartási technológiát (szabad, alternatív, ketreces, ökológiai), a második és harmadik betű a származási országot (HU: Magyarország), a következő két szám a földrajzi helyet, az ötödik rész, a T a tojótyúkot jelöli, a hatodik az állattartó telepet azonosítja, a hetedik pedig az istállót. Így juthatunk el a tojástól a tyúkig.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek