Tojás, fesztivál nélkül: sok pénzbe került a ketrecváltás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Csillagászati összegbe kerül a ketrecváltás, ami egy tojótyúkra számítva legalább hatezer forint. Az a gazda, vállalkozó, akinek nincs elegendő pénze a korszerűsítésre, kénytelen-kelletlen hatalmas adósságba verte magát, mert csak ekként folytathatja a tevékenységét. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének tájékoztatóján hangzott ez el, miként az is: sajnálatos, hogy tíz év után idén elmarad a tojásfogyasztást is népszerűsítő siófoki tojásfesztivál, a tojáskonferenciát azonban megtartják.
Lesz miről beszélniük a szakembereknek. Tavaly szilveszterkor lejárt a hagyományos tyúkketrecek kora. Az előírások szerint ez évtől már csak az Európai Unióban szabványként meghatározott ketrecekben szabad tartani a madarakat – állategészségügyi és -jóléti okokból.
Akadnak egyéb problémák is az ágazatban. Az általános áremelkedés (energia, takarmány, táp, szállítás stb.) mellé a tragikus aszály is párosult, miáltal a tojás termelői ára is látványosan növekedett: tavaly júliusban 15,56, az idén júliusban 18,79 forint volt, de még az önköltséget sem fedezi. A csomagolt tojás fogyasztói ára 37,54, illetve 48,34 forint volt. Gyanítható: a termelői és a fogyasztói ár közötti harminc forint korántsem a tojótyúkokat tartó gazdák markát üti.
Eközben drasztikusan csökkent a tojásfogyasztás is hazánkban: 2002-ben 301 jutott egy lakosra, két éve már csak 235, napjainkban még ennél is kevesebb. Ennek ellenére hazánk tojásbehozatalra szorul: csak az Európai Unió országaiból 125 milliót vásároltunk 2010-ben, tavaly az első félévben 71 millióra rúgott az étkezésitojás-import (frissebb adat nincs). Ennek egy része okmányok, bejelentés híján nem legálisan érkezik.
Emiatt különösen fontos szerep vár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrző csapatára. Tagjai máris kiszűrtek több kamionnyi, illegális, pecsételetlen tojást a magyar határon. A szakemberek arra intenek: nézzük meg jól, milyen tojást vásárolunk a boltban, a piacokon. A tojás jelöléséből az első szám az állattartási technológiát (szabad, alternatív, ketreces, ökológiai), a második és harmadik betű a származási országot (HU: Magyarország), a következő két szám a földrajzi helyet, az ötödik rész, a T a tojótyúkot jelöli, a hatodik az állattartó telepet azonosítja, a hetedik pedig az istállót. Így juthatunk el a tojástól a tyúkig.
