BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Teljes őrület: az oroszokra céloztak, de egy másik országot bénítottak meg teljesen az ukránok – azonnal padlót fogott a termelés

Az orenburgi gázüzem elleni dróntámadás hatására a Karacsaganak mező termelése is visszaesett. Az ukrán hadsereg Oroszországra célzott, ám a kazah energiatermelést találta el, ezzel pedig az európai ellátást is veszélybe sodorta.

Vasárnap ukrán dróntámadás érte Oroszország egyik legnagyobb gázüzemét, aminek következtében a kazah energiatermelés is térdre rogyott, mivel megbénult a létfontosságú Karacsaganak mező, ez pedig súlyos csapás az európai olaj- és gázellátásra.

SOCAR's Star Refinery in Turkiye's Izmir kazah energiatermelés
Az ukrán hadsereg Oroszországra célzott, ám a kazah energiatermelést találta el, ezzel pedig az európai ellátást is veszélybe sodorta / Fotó: Anadolu via AFP

Az ukrán hadsereg vasárnap a Gazprom irányítása alatt álló Orenburg gázüzemre mért csapást, s bár a támadásban senki sem vesztette életét, súlyos károk keletkeztek több terminálon is. Ennek azonban nem csak Oroszországban volt hatása, ahogyan az ukrán kormány állította.

A csapás következtében ugyanis Kazahsztán kénytelen volt 25-30 százalékkal csökkenteni a Karacsaganak olaj- és gázmező termelését, amely a térség egyik kulcsfontosságú energiaellátó egysége.

Az Orenburg üzem felfüggesztette a kazah gáz fogadását, ami közvetlen hatással volt a Karacsaganak működésére, mivel a mező olaj- és gáztermelése szoros összefüggésben áll. A Reuters értesülései szerint hétfőn a kapacitás 25-28 ezer tonnára lett csökkentve a szokásos 35 ezer tonnáról.

Ukrajna az augusztus óta fokozódó támadásokkal az orosz finomítók és az energia-infrastruktúra működését igyekszik megzavarni, amellyel a Moszkva számára kritikus bevételek elvonása a célja. A támadások távolsága sem elhanyagolható: az Orenburg régió mintegy 1700 kilométerre van Ukrajna határától, ami jól mutatja a harctér kiterjedését.

A kazah energiatermelés leállítása Európát is veszélyezteti

A Karacsaganak mezőt egy nemzetközi konzorcium működteti, melyben az amerikai Chevron, valamint az európai Shell és Eni is részesedéssel bír, az orosz Lukoil és a kazah KazMunayGaz pedig kisebbségi tulajdonosok. A mező 2024-ben naponta körülbelül 263 ezer hordó olajat termelt, amelyet a Kaszpi- és fekete-tengeri terminálokon, valamint a Barátság kőolajvezetéken keresztül Németországba exportáltak.

Kazahsztán és a konzorcium 2024-ben már megállapodott egy új gázfeldolgozó üzem építéséről, amely évente akár 4 milliárd köbméter kapacitással működhetne 2028-tól

A projektet azonban felfüggesztették, és a kazah kormány új befektetőket keres, elsősorban helyi vállalatokat vonna be.

Az ipari források szerint szeptemberben a Karacsaganak olaj- és gázkondenzátum-termelése már 24 százalékkal csökkent az augusztusi szinthez képest, mivel karbantartási munkálatokat végeztek az Orenburg üzemben. A régió energiaellátása így minden eddiginél érzékenyebbé vált az orosz infrastruktúra működésére.

Újabb csapás a globális energiabiztonságra: dróntámadás érte a világ legnagyobb gázfeldolgozó üzemét

A hatóságok szerint senki sem sérült meg, a lángokat jelenleg is oltják. Ukrán drónok csaptak le az orenburgi gázfeldolgozó üzemre, a világ legnagyobb ilyen létesítményére, és tűz keletkezett az egyik műhelyben.

 

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.