BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Teljes őrület: az oroszokra céloztak, de egy másik országot bénítottak meg teljesen az ukránok – azonnal padlót fogott a termelés

Az orenburgi gázüzem elleni dróntámadás hatására a Karacsaganak mező termelése is visszaesett. Az ukrán hadsereg Oroszországra célzott, ám a kazah energiatermelést találta el, ezzel pedig az európai ellátást is veszélybe sodorta.

Vasárnap ukrán dróntámadás érte Oroszország egyik legnagyobb gázüzemét, aminek következtében a kazah energiatermelés is térdre rogyott, mivel megbénult a létfontosságú Karacsaganak mező, ez pedig súlyos csapás az európai olaj- és gázellátásra.

SOCAR's Star Refinery in Turkiye's Izmir kazah energiatermelés
Az ukrán hadsereg Oroszországra célzott, ám a kazah energiatermelést találta el, ezzel pedig az európai ellátást is veszélybe sodorta / Fotó: Anadolu via AFP

Az ukrán hadsereg vasárnap a Gazprom irányítása alatt álló Orenburg gázüzemre mért csapást, s bár a támadásban senki sem vesztette életét, súlyos károk keletkeztek több terminálon is. Ennek azonban nem csak Oroszországban volt hatása, ahogyan az ukrán kormány állította.

A csapás következtében ugyanis Kazahsztán kénytelen volt 25-30 százalékkal csökkenteni a Karacsaganak olaj- és gázmező termelését, amely a térség egyik kulcsfontosságú energiaellátó egysége.

Az Orenburg üzem felfüggesztette a kazah gáz fogadását, ami közvetlen hatással volt a Karacsaganak működésére, mivel a mező olaj- és gáztermelése szoros összefüggésben áll. A Reuters értesülései szerint hétfőn a kapacitás 25-28 ezer tonnára lett csökkentve a szokásos 35 ezer tonnáról.

Ukrajna az augusztus óta fokozódó támadásokkal az orosz finomítók és az energia-infrastruktúra működését igyekszik megzavarni, amellyel a Moszkva számára kritikus bevételek elvonása a célja. A támadások távolsága sem elhanyagolható: az Orenburg régió mintegy 1700 kilométerre van Ukrajna határától, ami jól mutatja a harctér kiterjedését.

A kazah energiatermelés leállítása Európát is veszélyezteti

A Karacsaganak mezőt egy nemzetközi konzorcium működteti, melyben az amerikai Chevron, valamint az európai Shell és Eni is részesedéssel bír, az orosz Lukoil és a kazah KazMunayGaz pedig kisebbségi tulajdonosok. A mező 2024-ben naponta körülbelül 263 ezer hordó olajat termelt, amelyet a Kaszpi- és fekete-tengeri terminálokon, valamint a Barátság kőolajvezetéken keresztül Németországba exportáltak.

Kazahsztán és a konzorcium 2024-ben már megállapodott egy új gázfeldolgozó üzem építéséről, amely évente akár 4 milliárd köbméter kapacitással működhetne 2028-tól

A projektet azonban felfüggesztették, és a kazah kormány új befektetőket keres, elsősorban helyi vállalatokat vonna be.

Az ipari források szerint szeptemberben a Karacsaganak olaj- és gázkondenzátum-termelése már 24 százalékkal csökkent az augusztusi szinthez képest, mivel karbantartási munkálatokat végeztek az Orenburg üzemben. A régió energiaellátása így minden eddiginél érzékenyebbé vált az orosz infrastruktúra működésére.

Újabb csapás a globális energiabiztonságra: dróntámadás érte a világ legnagyobb gázfeldolgozó üzemét

A hatóságok szerint senki sem sérült meg, a lángokat jelenleg is oltják. Ukrán drónok csaptak le az orenburgi gázfeldolgozó üzemre, a világ legnagyobb ilyen létesítményére, és tűz keletkezett az egyik műhelyben.

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.