Innovációellenes helyzetet teremt a folyamatos költségcsökkentés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A recesszió időszakában hazánkban is egyre többen kérdőjelezik meg az egészségügyi innováció alkalmazásának hasznát, ezért fontos, hogy tisztában legyünk azok hozadékával – hangsúlyozza az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője. Kaló Zoltán szerint különösen lényeges ez akkor, amikor az egészségügyi technológiák rohammértékben fejlődnek, egyre több korszerű eljárást fejlesztenek a világon, és ezen újdonságok széleskörű gyakorlati alkalmazásának csak a források szűkössége szab korlátot.
Csakhogy a nemzetközi tanulmányok döntő többségének következtetései nem érvényesek Magyarországon. Például számos nemzetközi elemzés szerint az új gyógyszeres technológiák csökkentik a kórházi kiadásokat, ám ezeket a kutatásokat elsősorban magas jövedelmű országokban végezték, ahol a kórházi kezelések költsége a magyar kórházi költségek sokszorosa. Így csaknem azonos gyógyszerár mellett a megtakarítás nálunk töredéke a tanulmányokban bemutatott költségcsökkentésnek.
Amennyiben a korszerű egészségügyi technológiák növelik a betegek túlélését, úgy a költségcsökkentés biztosan nem megvalósítható politikai célkitűzés, hiszen a várható élettartam növelése az egészségügyi kiadások növekedését vonja maga után. Ennek ellenére a hazai gazdaság- és az egészségpolitika fókuszában évek óta az egészségügyi kiadások csökkentése áll - mutat rá a szakember. Egy ilyen környezet innováció-ellenes helyzetet teremt, és ismét előtérbe helyezi a legfőbb kérdést: megértik-e a makrogazdasági döntéshozók, hogy az egészségügyi rendszerek fő célja nem az egészségügyi kiadások csökkentése, hanem a lakosság várható élettartamának és életminőségének a javítása.
