Osztódhatnak a családi gazdaságok - Raskó: visszatetsző javaslat

„A család: az életvitel szerint együtt élő és egy gazdasági közösséget alkotó házastársak, egyenesági rokonok” – ez az egyszerű mondat kerülne be az új földtörvénybe Jakab István Magosz-elnök és hét fideszes párttársa javaslataként. Ha az Országgyűlés a későbbiekben rábólint a módosításra és azzal együtt fogadja el a törvényt, mindez azt jelentheti, hogy a család vérségi és érzelmi kötődései helyett a gazdasági kötődés lesz a mérvadó. Új gazdasági közösség esetén pedig új családi gazdaság jöhet létre.

A javaslat emlékeztet: a házastársak esetében a gazdasági közösség részleteit a családjog szabályozza, az egyenesági rokonok esetében azonban nem magától értetődő a gazdasági közösség fennállása. „Szülő-gyermek viszonylatában például a gyermek házasságkötésével már új családot, és így új vagyonközösséget alkot házastársával” – fogalmaz a benyújtott javaslat, amely egyértelműen meg is nevezi célját: „a javasolt kiegészítés meg kívánja alapozni a javaslatnak azt a módosítását, amely megszüntetné a közeli hozzátartozók országos birtokmaximumát.”

„A javaslat szerint a polgári törvénykönyv által definiált család akár több családi gazdaságot is alkothat”– összegezte véleményét a javaslattal kapcsolatban Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: „egy tipikus esetben például, ha egy termelő két fia megnősül, akkor új családot alapít, és mivel gazdaságilag önállónak kezeli őket a törvény, új földszerzésre is jogosultak.

Ráadásul nem csupán a két nősülő termelő, hanem a feleségük, apósuk, anyósuk is személyenként 300-300 hektárt szerezhet. Így egy közepes méretű családból jog szerint akár három családi gazdaság is alakulhat, amelyek mind az adózásban, mind a támogatásokban, és egyéb téren is előnyöket élveznek más gazdálkodási formákkal szemben” – osztotta meg lapunkkal aggályait a főtitkár.

„Rendkívül ellenszenvesnek és visszatetszőnek tartom a javaslatot, hiszen ennek révén egy egész rokonság gyűjthet össze akár ezer hektárnál is több földet, és gazdálkodhat azon anélkül, hogy állatot tartana, vagy alkalmazottakat foglalkoztatna, míg a gazdálkodó társaságok ezt nem tehetik meg” – nyilatkozta a Világgazdaságnak a javaslat kapcsán Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „ez a javaslat a nagyobb gazdaságoknak kedvez, amelyek jellemzően nem veszik ki kellően a részüket a foglalkoztatásból és a közteherviselésből, valamint döntően csak növénytermesztéssel foglalkoznak, állattartással nem.”

Az LMP bevezetné a földhasználati hozzájárulást

Az a termelő, aki az államtól, jogi személytől vagy akár magánszemélytől bérel földet, ez után „közösségi földhasználati hozzájárulást” lenne köteles fizetni az LMP-s Szabó Rebeka módosító javaslata szerint. A pénz a területileg illetékes önkormányzaté lenne. A teher megfizetése alól mentesülnének a 300 hektárnál kevesebbet bérlők, ám az ennél nagyobb gazdaságoknak komolyan a zsebükbe kellene nyúlniuk. 300 és 600 hektár között évi ezer, 600 és 900 hektár között évi 3 ezer, 900 és 1200 hektár között évi 6 ezer forintot kellene fizetniük a bérlőknek a szabály szerint. Az új közteher az 1200 hektárnál többet művelőkre évi 9 ezer forintnyi hektáronkénti fizetési kötelezettségeg róna, ezen túl azonban már nincs felső határ.