Íme, a legdrágább megyék, városok, kerületek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább nőttek az árkülönbségek a legdrágább és legolcsóbb megyék, városok, falvak között – derül ki az OTP Ingatlanpont év végi összeállításából, amely 2012 ingatlanpiaci „legjeit” mutatja be. Országos kitekintésben elmondható, hogy az ingatlanárak gyakorlatilag már tartották magukat az idén, ám a területi különbségek éleződése folytatódott.
„Míg a legolcsóbb kis faluban átlagosan 25 ezer forint alatti négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok, addig a budai vár legfelkapottabb körzetében közel 700 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették a lakásokat” – emelte ki a végleteket Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója. Az OTP Jelzálogbank friss Lakóingatlan Értéktérképe - 2012 eddig rendelkezésre álló adataiból készült összeállítás - szerint a legdrágább megyeszékhely Debrecen, míg a legdrágább megye Somogy volt az idén.
Az országos ingatlanközvetítő-hálózat eladásai is rendkívül széles ársávban mozogtak. „Például a legolcsóbb általunk értékesített ingatlan 188 ezer forintért kelt el a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Fegyverneken” – húzta alá Kosztolánczy György. Hozzátette: a jelenlegi piaci helyzetben is van kereslet a jó lakások iránt, ezt bizonyítja, hogy az egyik győri lakásukat a meghirdetés másnapján már el tudták adni.
Jelentős a különbség a magyarországi megyék átlagárai közt. A listavezető Somogy, illetve a rangsor utolsó helyére került Nógrád között például nem kevesebb, mint 2,5-szeres. Megfigyelhető, hogy nyugatról kelet felé haladva jellemzően csökkennek az ingatlanárak, igaz, egy-egy helyi tényező jelentős mértékben megemelheti az árszintet. Somogyban például a Balaton-parton értékesített – nagyrészt új építésű ingatlanok miatt igen magas volt az átlagár, miközben Belső-Somogy településein országos összehasonlításban is alacsony áron kelnek el az ingatlanok. A megyék vonatkozásában a legnagyobb mértékben (öt százalékot is meghaladóan) Tolna, Vas és Békés megyében nőttek az árak.
Egy-egy nagyváros ingatlanpiacát jelentősen befolyásolhatja a helyi gazdaság és ipar „állapota”: a három legdrágább megyeszékhely közül kettőben, Győrben és Kecskeméten is egyértelműen az elmúlt időszak autóipari beruházásai magyarázzák a magas, és továbbra is folyamatosan emelkedő ingatlanárakat. Az sem meglepetés, hogy a legdrágább megyeszékhely az ország második legnépesebb városa, Debrecen. A legolcsóbb megyeszékhelyek az ország északkeleti régiójában találhatók.
Rózsadomb és a Havanna lakótelep – íme a két budapesti véglet az ár szempontjából, de már az egyes kerületek összesített árait nézve is jelentős különbségekkel találkozhatunk. Továbbra is látszik, hogy a budai hegyvidék és a szűk belváros a legdrágább, míg a peremkerületekben lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni. A fajlagos árat vizsgálva 361 ezer forinttal továbbra is a II. kerület a legdrágább, amelyet a XII., majd az V. kerület követ (336 ezer, illetve 334 ezer Ft/m2). Ingatlant a legolcsóbban a XXI. kerületben vehetünk: itt 163 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Kerületi bontásban Csepelt a XV. (167 ezer forint), majd a XVII. kerület (179 ezer forint) követi.
Míg kerületi bontásban nagyjából kétszeres az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább között, ennél jóval nagyobb differenciával találkozhatunk, ha az irányítószám-körzetek szintjén vizsgálódunk. A budai vár legelőkelőbb részén például több mint 4,5-szer annyit fizettek egy lakás négyzetméteréért, mint az egyik legolcsóbbnak számító Havanna lakótelepen. Általánosságban megállapítható, hogy a lakótelepi körzetekben a legnyomottabbak az árak.
