Újraszabják a földtörvényt

Lapzártánk után szavazott a parlament az Alaptörvény módosításáról, amelynek értelmében a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény sarkalatos, vagyis kétharmados jogszabály lesz. Jakab István, a Magosz elnöke korábban többször hangsúlyozta: stabil birtokviszonyt csak kétharmados törvény eredményezhet. Hogy végül mi lesz a jogszabályban, ma még csak kevéssé tudható. Korábban szó volt arról, hogy a földtörvény vitáját még decemberben lebonyolítja a parlament, így a jogszabály akár már jövő nyáron hatályba léphetett volna. Jelenleg azonban valószínűbb, hogy a végleges földtörvény – az eredeti terveknek megfelelően – 2014 januárjától él majd.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy a közelmúltban tartott, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők által megrendezett fórumon igyekezett megnyugtatni a gazdákat: a földtörvény számos vitatott pontja változhat még. A ma már februárra időzített parlamenti szavazásig olyan kitételek változhatnak meg a jogszabályban, mint a gazdasági társaságok bérelt területhez kötött foglalkoztatási kötelezettsége, amely a tervezet egyik leginkább kifogásolt pontja volt.

„Mára nagyon úgy tűnik, hogy a gazdasági társaságokat terhelő foglalkoztatási kötelezettség csak ijesztgetés, színtiszta provokáció volt, ahonnan adott esetben vissza lehet lépni” – jelentette ki lapunknak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „a jelek szerint a minisztériumban is belátták, hogy az állattenyésztés nem fog a gazdasági társaságoktól az egyéni gazdaságokba vándorolni, hanem kedvezőtlen jogi környezet esetén visszaszorul, megszűnik az érdemi állattartás. A tejtermelés hozzávetőleg 80 százalékát, a sertéstenyésztés 75 százalékát ma Magyarországon a jól szervezett nagyüzemi gazdaságok adják, ezt természetesen a szaktárca is tudja” – fogalmazott Raskó.

„Látszik, hogy az érveink közül néhányat lassan befogadnak, és a továbbiakban is lesznek még egyeztetések. A földtörvényből ugyanis február, esetleg március előtt nem lesz semmi” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak hozzátette: „azt kívántuk elérni, hogy a tömegtakarmány termőterülete ne számítson bele a bérelhető területre meghatározott limitbe. A másik célunk az volt, hogy elérjük, csak az egyenesági rokonok földszerzésével kapcsolatos ügyletek legyenek vizsgálva, a teljes rokonság földszerzése ne.”

Míg információink szerint a földbérleteket illetően hajlik a kormányzat némi komproimisszumra, továbbra sem kívánnak engedni azonban a jogalkotók a földvásárlás esetében. Lázár János néhány hete a földtörvénnyel kapcsolatban elmondta: a termőföldnek az uniós vásárlási moratórium lejárta után is magyar tulajdonban kell maradnia. Ezt úgy érik el, hogy a helyi földbizottságok vétójogot kapnak minden földvásárlásra. Vagyis csak az vásárolhat, illetve vehet használatba termőföldet, akinek azt a helyi termelőkből alakult szervezet megengedi – tette hozzá a politikus.

Rekordév volt a tavalyi az agráriumban

A parlamenti képviselők megszavazták tegnap az agrárgazdaság 2011 évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot 329 igen és 8 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A dokumentum szerint a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2011-ben 2 169 milliárd forint volt, folyó áron számítva 28,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, ami a valaha számított legmagasabb érték. A mezőgazdaság részesedése így tavaly a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt, amely szintén kiemelkedőnek számít.