Szélparkvásárlás a küszöbön
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A mennyiség a tavalyi teljes áramtermelés 1,73 százalékát képviselte. Az aránnyal az uniós lista harmadik harmadában kullogunk. Igaz, földrajzi adottságaink is messze elmaradnak azokétól az országokétól, amelyek tengerrel, vagy legalább nagy szabad síkságokkal, illetve magas hegyekkel rendelkeznek.
Az európai listavezető Dánia, ahol az ország teljes áramtermelésének 25,9 százalékát adják a szélerőművek, Spanyolországban pedig a 15,9 százalékát. Vizsgálatok szerint mindazonáltal a mainál Magyarországon is sokkal jobban munkára lehetne fogni a szelet, akár 800 megawattnyi, vagy nagyobb kapacitást is érdemes lehet létesíteni, és a bővítés mellett szólnak a hazai energiapolitikai prioritások is.
A gazdasági lehetőségek azonban nem. Már önmagában a megújulóalapú energiatermelés is csak támogatásokkal (tehát az áramot drágítva) életképes, az pedig, hogy legtöbb létesítménye nem folyamatosan, hanem az időjárástól függően működik, extra beruházásokra kényszeríti a villamosenergia-rendszer üzemeltetőjét. Így nemcsak, hogy belátható időn belül új széltendernek nincs esélye, de a kormány még a jelenlegi támogatási rendszert (KÁT) felváltani hivatott rendszert (METÁR) sem vezette be ez év elejétől. A METÁR elhalását egyelőre nem bánja a szakma. „A továbbélő KÁT mellett működésképesek a hazai szélparkok. A készülőben lévő cégeladások mögött sem a szabályozással kapcsolatos esetleges elégedetlenség áll, hanem egyszerű üzleti megfontolások” – válaszolt a Világgazdaságnak Hoffmann László, az MSZIT elnöke.
A szabályozási szélcsend azonban nem tart sokáig. Folyik a megújulóalapú energiatermelést is tárgyaló Nemzeti Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata, amelyből legkésőbb 2013 végére kiderül, hogy az előttünk álló években milyen energiahordozókból mennyire lesz szükség az országban, s talán az is, hogy ehhez milyen támogatást ad az állam. Az NCST eredeti változata 2013-ra már 552 megawattnyi beépített szélkapacitást irányoz elő, 2018-ra már 730 megawattot. Hoffmann László szerint ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a megújulóalapú energiatermelés kapcsán tett, 2020-ra vonatkozó uniós vállalásunkat, a mostaninál sokkal több szélerőműre lenne szükség. Szélerőmű parkjaink 2012-ben 77,6 millió köbméternyi gáz beszerzését váltották ki, ezzel 662 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásának vették elejét.
A tengeren jobban fúj
Európában jelenleg 14 tengeri szélenergia-beruházáson dolgoznak. Tavaly 293 ilyen szélturbinát telepítettek, összesen négymilliárd euróból. A 2012-ben átadott turbinák együttes kapacitása 33 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábban üzembe helyzettekénél a Európai Szélenergia Szövetség adatai szerint. Az így 1662 egységesre bővült flotta egységei 61 szélfarmot alkotnak. A földrész tengeri szélenergia-kapacitásainak közel 60 százalékát az Egyesült Királyság ellenőrzi, mögötte Dánia, Spanyolország és Németország áll.
