Csak készpénzes vevők a piacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A statisztikai hivatal friss kimutatása szerint – az elmúlt évek gyors visszaesését követően – mostanra mérséklődött a zuhanás üteme. Amíg 2011-ben még 39, addig tavaly már csak 17 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében az egy évvel korábbi 28 százalékos csökkenés után 2012-ben 15 százalékos esést mutatnak az adatok.
A fővárosban azonban folytatódik a zuhanórepülés: tavaly csak fele annyi lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban. Bár a megyei jogú városok átlagában 18 százalékos növekedés következett be, az élénkülés valójában csak néhány városra korlátozódott. Csupán Szegeden és Debrecenben épült 300-nál, Kecskeméten 200-nál több lakás. A többi városban és a községekben a csökkenés átlagos mértékű volt.
Valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban, azonban a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal Budapesten esett vissza az új építési engedélyek száma. A KSH adatai szerint 2008-ig a kiadott építési engedélyek száma mindig jelentősen meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. A fordulópont 2009-ben volt: két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak (mintegy 3500-zal). 2011-re a két mutató értéke közel azonos szintre esett és ez jellemző a 2012. évi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű volt (40 lakás).
Az építtetői kör összetételét továbbra is a vállalkozások súlyának csökkenése jellemzi. Az általuk épített lakások aránya egyharmad alá csökkent 2011 óta. Az országos átlag azonban jelentős területi különbségeket fed: Budapesten, ahol egy évvel korábban még a lakások több mint felét építették a vállalkozások, most csak a bő negyedét. A megyei jogú és más városokban azonban fordított folyamatok zajlanak le: 16-ról 28 százalékra, illetve 28-ról 41 százalékra nőtt a vállalkozások által épített lakások aránya. Mindeközben gyakorlatilag elsorvadt az önkormányzati lakásépítés, tavaly mindössze 60 ilyen lakást regisztrált a statisztikai hivatal.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre szánt lakások aránya, most éppen az egyharmadát teszik ki a teljes felépült állománynak, míg a saját használatra épített lakásoké 60-ról 64 százalékra nőtt. A területi eltérések itt is megmutatkoznak. Budapesten az átlagnál drasztikusabban esett a kifejezetten értékesítési céllal épült lakások száma, viszont a megyei jogú városokban nőtt az arányuk. Bérbeadásra alig-alig készülnek lakások, tavaly mindössze 3 százalékuk épült ezzel a céllal, egy évvel korábban még annyi sem.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások felének, az egyéni vállalkozások a lakások bő harmadát építették. Közben tovább nőtt az újonnan épült lakóépületek között családi házak aránya, ma már az összes építkezés közel kétharmadát teszik ki. Bővült az alapterület is: a tavaly használatba vett lakások átlagos alapterülete 107 négyzetméter volt, néggyel több a korábbinál.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke a frissen közölt adatokról az MTI-nek elmondta: a körülbelül 10 500 új lakás csak mintegy 8000 építésében vettek részt építőipari cégek, ugyanakkor ennyi lakás még háborús időkben is felépül, tekintettel arra, hogy még akkor is van egy olyan réteg, amely hitel nélkül épít. Szerinte a kormány által kidolgozott rendszerek – otthonteremtési támogatás, energiatakarékos felújítás támogatása, panelprogram – alapvetően jók, de nincs mögéjük állítva elég forrás, és csak kevesen tudják igénybe venni ezeket. Hozzáfűzte, mostanra gyakorlatilag megszűnt a közvetlen piaci értékesítésű lakások építése, mert az ebben részt vevő építőipari vállalkozásoknak nincs pénzük, és nem is hitelképesek.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a jelenlegi szintről már nem esik vissza a lakásépítés, vagyis már elérte a mélypontot, jelenleg pedig a készpénzes vevők „eltartják a piacot”. Hozzátette: még egy-két évig nem várható nagy fellendülés a lakásépítések területén, és a későbbi emelkedés is nagyon lassú lehet. A szakértő úgy véli, a lakáspiac élénküléséhez be kell hogy induljon a lakáshitelpiac, javulni kell a fogyasztói bizalomnak, a jövőbe vetett hitnek, hogy az emberek hitelt merjenek felvenni.
A fővárosban Újbuda és Zugló az élen
Tavaly mintegy 1300 új társasházi lakás épült a fővárosban, erre az évre pedig ennél valamivel több, 1800 otthon átadását tervezik a beruházók – közölte a napokban az OTP Jelzálogbank a Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzése alapján. Az idei tényleges átadások száma azonban még változhat. Az elemzők szerint ugyanis az év eleji tervek egyre nagyobb hányada – tavaly közel egyharmada – tolódik át a következő évre, vagy áll le akár építés közben.A tavaly átadott projektek átlagosan 12 lakásosak voltak. A válság berobbanása előtt még az óriásprojektek voltak jellemzők, 2008-ban például 5 lakás volt a beruházásonkénti átlag a fővárosban. Tavaly az OTP Jelzálogbank adatai szerint a legtöbb lakásberuházás a XI. kerületben volt, ezt követi Zugló, majd a III. és a XXII. kerület áll a sorban.
A tavaly átadott projektek átlagosan 12 lakásosak voltak. A válság berobbanása előtt még az óriásprojektek voltak jellemzők, 2008-ban például 5 lakás volt a beruházásonkénti átlag a fővárosban. Tavaly az OTP Jelzálogbank adatai szerint a legtöbb lakásberuházás a XI. kerületben volt, ezt követi Zugló, majd a III. és a XXII. kerület áll a sorban.-->
