A tűzzel játszik Magyarország, a legnagyobb gyárait veszítheti el: simán összepakol a győri Audi vagy a szegedi BYD és elhagyja az országot, ha Magyar Péter tovább feszíti a húrt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMinimum szokatlan hangvétel jellemzi a Tisza-kormány gazdaságpolitikai kommunikációját. Az elmúlt hetekben számtalan kisebb-nagyobb ütésváltás zajlott a Magyarországon jelenlévő vállalatok és a kormány között, amelyek a jövőre nézve nem sok jóval kecsegtetnek a hazánkban beruházni szándékozó cégek számára.
Magyar Péter most a tűzzel játszik: ha tovább feszíti a húrt, simán összepakol és elhagyja Magyarországot a győri Audi vagy a szegedi BYD-gyár
Legutóbb Szeged térségének országgyűlési képviselője, Stumpf Péter adott ultimátumot a világ első számú elektromosautó-gyártó vállalatának. A BYD-nak megüzente a politikus, hogy addig meg se kezdje a kínai autógyártó a működést, amíg a magyar hatóságok nem találják megfelelőnek a levegőminőséget ellenőrző rendszert. A felszólítás érdekessége, hogy épp azon a napon történt, amikor Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, lemond parlamenti mandátumáról és a pályafutását épp a kínai cégnél folytatja.
A Tisza országgyűlési képviselője azzal érvelt, hogy véget ért az az időszak, amikor egyes vállalatok politikai kapcsolataik révén kivételezett helyzetbe kerülhettek. Szerinte lezárult a Fidesz-korszak, így a jövőben minden ipari szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Stumpf Péter külön kiemelte, hogy ez Szijjártó Péter „új munkaadójára”, a BYD-ra is érvényes: a kínai vállalatnak is maradéktalanul meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak.
Az üzengetésbe természetesen Magyar Péter is beszállt. A kormányfő kvázi lekommunistázta a kínai céghez igazoló Szijjártó Pétert, mivel szerinte a BYD-hoz szerződni egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással.
„Szijjártó Péter, a korábban is külföldi érdekeket képviselő egykori külügyminiszter ma hivatalosan is bejelentette, hogy távozik a politikából, és egy olyan kínai cég vezetője lesz, amelynek korábban ő lobbizott ki óriási magyar állami támogatásokat. Az eddigiekhez képest annyi lesz a különbség, hogy mostantól ugyanazért a munkáért nem a magyar emberek fizetik majd Szijjártó Pétert, hanem a tényleges munkáltatója” – írta a miniszterelnök a közösségi oldalán szerdán. Azonban ennél is hajmeresztőbb, amit a kormányfő a kormányszóvivői tájékoztatón belengetett: nevezetesen kiterjesztik az összeférhetetlenségi szabályokat, ezért nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul.
Ugyanakkor nem ártana, ha Magyar Péter azzal is tisztában lenne, mekkora gazdasági erőt képvisel a BYD. A vállalat tőzsdei értéke meghaladja a 120 milliárd dollárt, ami nagyjából a magyar GDP kétszeresének felel meg. Egy ekkora vállalattal aligha a konfrontáció, sokkal inkább az együttműködés szolgálja Magyarország érdekét. A BYD ugyanis több ezer milliárd forintos beruházásával és az általa teremtett munkahelyekkel hosszú időre meghatározhatja egy egész térség gazdasági jövőjét.
A politikai kommunikációnak ez a fajta stílusa még magyarázható, az már kevésbé, hogy ezek az üzenetek ugyanúgy eljutnak a gazdasági szereplőkhöz.
Magyar Péter megszólalásaival azonban a legnagyob baj, hogy épp egy olyan gazdasági környezetben száll bele egyre gyakrabban a Magyarországon jelen lévő vállalatokba, amikor már nem számít tabunak gyárakat bezárni Európában. A miniszterelnök azt kockáztatja, hogy több cég nemes egyszerűséggel szedi a sátorfáját és inkább odébbáll, ahol kevesebb attrocitás éri.
Magyarország az elmúlt években kifejezetten vonzó befektetési környezettel bírt, köszönhetően az itt beruházó vállalatoknak nyújtott adókedvezményeknek és alacsony társasági adókulcsnak. Az Orbán-kormány igyekezett a cégek kedvébe járni, lényegében emiatt választotta hazánkat a szegedi BYD mellett a debreceni BMW vagy CATL, és számos kisebb, autóiparhoz kapcsolodó beszállító. Ezzel szemben Magyar Péter többször hangoztatta az elmúlt hónapokban, hogy szakítani kíván elődje gazdaságpolitikai irányával, és nem szeretné, hogy Magyarország összeszerelő üzem legyen, ahol alacsony bérért dolgoztatják a magyarokat.
A kormányfő vállalása azonban lehet, hogy hamarabb össze fog jönni, mint saját maga is gondolta.
Bár hétfőn átadta a kecskeméti Mercedes-gyár egymilliárd eurós beruházását, ami szintén nem volt botránymentes a kormányfő jóvoltából, szerdán derült ki, hogy egy másik hazai gyár jövője közben bizonytalanná vált.
Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója júniusban beszélt először arról, hogy a nagy múltú német konszern összesen 100 ezer munkahely megszüntetését és négy gyár bezárását tervezi. A cégvezetővel interjút készítő Manager Magazin azonban július 15-én már arról írt, hogy a Volkswagen válsága miatt két külföldi üzemére is lakat kerülhet 2035-ig.
A lap szerint a győri Audi-gyár, valamint a lengyelországi Škoda-gyár szerepel azon kelet-közép-európai telephelyek között, amelyek bezárása az igazgatótanács tervei szerint hosszabb távon felmerülhet.
Mondani sem kell, hogy ez milyen katasztrofális következményekkel járna a magyar nemzetgazdaságra és Északnyugat-Magyarországra nézve. Győrben jelenleg mintegy 12 ezer ember dolgozik az Audi-gyárban és a motorgyártó üzemben, vagyis több tízezer ember megélhetése kerülhet veszélybe. A Volkswagen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, és elsősorban attól függnek, sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét. A győri Audi-gyár vezetése lapunknak azt mondta, hogy mindez spekuláció, amellyel nem kívánnak foglalkozni.
Az akkugyárakat kitakarítaná az országból a Tisza
Azt nem tudjuk, hogy van-e bármilyen kapcsolatfelvétel a kormány és az Audi vezetése között, azt azonban igen, hogy van olyan vállalat és ágazat, amelyet szívesen száműzne az országból a Tisza. Ez pedig az akkugyártás. Noha az elektromos átállás és az ellátási láncok lerövidülésének egyértelmű hozadéka az akkugyártás megjelenése a nagy autóipari konszernek fizikai közelében, erről a Tisza Párt mintha tudomást sem akarna venni.
Tárkányi Zsolt, Debrecen országgyűlési képviselője szerint a Tisza-kormány nem támogatja, hogy a debreceni CATL a már épülő első üzem mellett egy második és harmadik gyárat is felépítsen. A világ egyik legmodernebb technológiáját alkalmazó kínai akkugyárról, amely a BMW-nek és a Mercedesnek is beszállítója, úgy fogalmazott:
Ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen akksigyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe.
Sőt, azt is kijelentette, hogy nem fog megépülni a második és a harmadik fázis. Azt ígérte, hogy az akkumulátoripar működését a korábbinál jóval szigorúbb környezetvédelmi és hatósági ellenőrzés alá vonják, és a szabálytalankodó cégek súlyosabb szankciókra számíthatnak.
A debreceni Semcorp azonban kevésbé volt szerencsés, amelyet végül szabálytalanságok miatt a kormányhivatal bezáratott. Tárkányi Zsolt azt is közölte, hogy a Semcorp üzeme várhatóan hosszabb ideig zárva marad, és a kormány új, országos környezetvédelmi felügyeleti rendszert hoz létre, valamint jelentősen szigorítja az akkumulátorgyárak ellenőrzését és a szennyezésért kiszabható szankciókat.
Az államtitkár odaszúrt a Tesco-nak
Az európai gazdaság válsága azonban nemcsak az autóipart hozza nehéz helyzetbe, épp ezért érthetetlen a Tisza-kormány hozzáállása. A Tesco ugyanis sajtóhírek szerint fontolgatja, hogy kivonul a kelet-közép-európai régióból, így Szlovákia és Csehország mellett Magyarországon is eladhatja érdekeltségeit. A Tesco idehaza közel
- 200 áruházat működtet,
- és nagyjából 9000 dolgozót foglalkoztat, tehát az ő jövőjük is bizonytalanná válhat.
Ezért is volt erősen félreérthető dr. Búza László államtitkárnak a budaörsi Tesco felújításának átadásán csütörtökön elmondott beszéde, amelyben az mondta:
egy újabb élelmiszerboltra nincs szüksége Magyarországnak.
Hozzátette azt is, hogy „nem akarunk többé személytelen multikat látni”. Végül azzal oldotta fel a retorikai csavart, hogy „a Tesco nemcsak árut forgalmaz, hanem döntést hoz a magyar vidék jövőjéről”, és a kormányzat úgy látja, hogy a vállalat felelős vállalkozásként van jelen a magyar gazdaságban.
A vendégmunkásstop miatt a Master Goodnak ment neki Magyar Péter
Ami azonban leginkább kihúzta a gyufát nagyon sok magyar vállalatnál, az Magyar Péterék önkényes döntése a vendégmunkásstopról. Június 5-én jelent meg a kormányrendelet, amely megtiltotta a munkaerő-kölcsönző cégeknek a gyorsított eljárás alkalmazását, amely korábban lehetővé tette a munkavállalók toborzását a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából. A döntés, amelyről az érintettekkel semmilyen formában nem egyeztettek, óriási felháborodást váltott ki a Magyarországon jelen lévő cégeknél.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Master Good közölte is: nem építi fel új gyárát, ha nem tud vendégmunkásokat behozni. „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztosan nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta egy konferencián ifj. Bárány László, a Master Good csoport ügyvezető igazgatója, aki sajtóhírek szerint együtt ünnepelte a Tisza győzelmét április 12-én Wáberer György társaságában.
A cég 580 külföldit foglalkoztat, közülük mindenki a Fülöp-szigetekről érkezett. Bárány szerint nem az olcsóbb bérezés miatt alkalmazzák őket, hiszen valójában drágábbak, mert a lakhatásukat is biztosítani kell, hanem azért, mert bizonyos fizikai munkák elvégzésére egyszerűen nem találnak magyar munkaerőt.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke ennél is keményebben fogalmazott, amikor a kormány terveiről kérdeztük május közepén. Azt mondta, hogy semmilyen észérv nem szól a tiltás mellett.
„Én azt gondolom, hogy van egy politikai verseny a pártok között, ki tud keményebb lenni. De rá kellene jönni, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van – vagy el kell fogadni, hogy szűkül a magyar gazdaság.”
– érvelt az MGYOSZ alelnöke.
