Az osztrák iparnak éveken át egy biztos aduja volt a kezében: a magasan produktív, de mérsékelt bérekkel dolgozó alkalmazottak globálisan versenyképessé tették Ausztriát. Olyannyira, hogy Ausztriát Németországgal együtt némely közgazdászok azzal a szemrehányással illették, hogy az alacsony bérek révén "tisztességtelen" előnyhöz jut más euróországokkal, például Görögországgal szemben. Ennek azonban vége - írja a Die Presse.
A bécsi lap szerint ha egy pillantást vetünk az statisztikai adataira, ezekből az tűnik ki, hogy Ausztria egységnyi termékre jutó bérköltségei 2002 óta gyorsabban növekedtek, mint a 17 euróországban átlagosan. Fordítva ez azt jelenti: Ausztria előnye elolvadóban van a versenyképesség dolgában. Ugyanis az egy egységnyi termékre jutó bérköltségek - és ebben kivételesen minden közgazdász egyetért - a legjobb lehetőségek közé tartoznak valamely gazdaság versenyképességének a mérésére. Ha csökken a termelékenység vagy növekszenek a bérek, drágul a termelés és csökken a versenyképesség.
Ez persze nem jelenti azt, hogy az osztrák munkavállalók is az utóbbi egy évtizedben átlagon felüli sok pénzt kaptak a munkaadóiktól. Hiszen a nettó bérek az egy egységnyi termékre jutó költségek kiszámolásánál semmilyen szerepet nem játszanak. Az összes bérköltség a mérvadó, tehát a bruttó bérek, plusz minden egyéb illeték, amelyeket a munkaadó az alkalmazottai részére megtéríteni tartozik. Ausztriában egy euróból, amelyet egy vállalkozó a dolgozója részére fizet, ténylegesen csak 51,6 cent kerül az utóbbi kezébe - számolta ki az OECD. Ez az összeg 13,1 centtel kisebb, mint a nemzetközi átlag.
