Ma bíróság elé állnak az olajkatasztrófa felelősei
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A ma kezdődő per első fázisa a gondatlanság mértékének és az egyes vádlottak felelősségének megállapítására fókuszál. A második fázis középpontjában az áll, hogy a felrobbant olajkútból hány hordó olaj folyt ki. A két fázis együttesen akár jövő évig is elhúzódhat, és egyikben sem lesz szó semmilyen bírság mértékének megállapításáról.
A Reuters szerint közvetlenül a per indítása előtt a BP-nek sikerült megállapodnia az igazságügyi minisztériummal arról, hogy 810 ezer hordó olajjal csökkentik a teljes olajszennyezésre vonatkozó becslést, amit a BP még így is túl magasnak tart. A brit olajipari óriás azt szeretné elérni, hogy a katasztrófát követő erőfeszítéseit is figyelembe vegyék és csak 3,5 milliárd dollárt különített el a Clean Water Act-ből (Tiszta víz Törvény) következő kifizetésekre, ami jóval kevesebb, mint a 17.5 milliárd dolláros lehetséges maximális kártérítési igény, abban az esetben, ha a BP-ról bebizonyosodik, hogy nagyfokú gondatlanság terheli. Ennek eldöntése egyébként a per egyik kulcskérdése.
A vádlott cégek következetesen fenntartják azt az állításukat, hogy az általuk elkövetett hibák nem érik el a nagyfokú gondatlanság szintjét.
A Reuters ügyvédekre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a nagyfokú gondatlanság bizonyításához nagyon erős bizonyítékokra lenne szükség arra vonatkozóan, hogy a cégek súlyos hanyagságból és előre megfontolt szándékkal figyelmen kívül hagyták az alkalmazottak biztonságára és a környezet védelmére vonatkozó előírásokat.
A BP Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki, 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig becslések szerint 4 millió hordó olaj ömlött a tengerbe. A tengeralatti olajkitörést csak hónapokkal később sikerült megállítani.


