Számlák, energiák és szegénység
A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája – az aktuális körülmények alakulásától függően – összesen 50–125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. Környező országokból származó adatok alapján a román háztartások jövedelmüknek átlagosan 10, a lengyelek 16, a csehek 5, a németek pedig 6 százalékát fordítják energiaszámlák fizetésére.
Az energiaszegénységre pontos meghatározás az Európai Unió tagállamai között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született. Az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10 százalék, Magyarországon – az Energiaklub – kutatása szerint ennél jóval magasabb. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük ötödét költötték energiarezsire, 380 ezer háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34 százalékát fordították villany- és gázszámlákra, ami az energiaszegénység küszöbértékét jelenti. A probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre melegíteni lakásukat.
A magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 73 ezer forintot költöttek a közszolgáltatásokra, amelyből a fűtésköltség átlagosan 42 ezer forintot tesz ki. A 10 százalékos rezsicsökkentés, már ha minden része megvalósul, átlagosan tehát 7300 forintot jelent majd, míg a szigetelés – állítják a Knauf Insulation hazai képviselői – havonta 15 ezer forint megtakarítást eredményezhet. A szakemberek szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását
„Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre biztosíthatják maguknak a kisebb energiaszámlát” – tette hozzá.
A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát. Sokkal nagyobb lépés lenne a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez az energiahatékonysági befektetések, melyekkel nem csak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható.
Noha a magyar lakosság 85 százaléka tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44 százalékuk mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben – áll a Knauf tavalyi felmérésében. Többségük anyagi okok vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem fogott bele ilyen munkába. A szakértők úgy vélik, a rezsiköltség állami mérséklése helyett célravezetőbb segítséget jelentenének az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése, vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel.
Egész Európa a megoldást keresi – pozitív példák
Európa több országában is rengeteg problémát jelent a hatékony energiagazdálkodás a lakásszektorban, melyek orvoslása folyamatosan napirenden van. A Németországban és Írországban már futó energiahatékonysági programok tapasztalatai azt mutatják, a kormányok által energiahatékonysági programokba – épületek homlokzati és tetőszigetelése, nyílászárócsere, kazáncsere stb. – befektetett minden egyes euro akár egy éven belül már öt euro megtérülést – azaz államháztartási többletbevételt – eredményez e termékek forgalmi adója, és a létrejött új munkahelyekből származó többlet jövedelemadók révén. A Knauf Insulation iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80-100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékonysági felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés.
