Bajban az európai gyógyszerpiac, Kínába és az USA-ba viszik a beruházásokat – óriási zuhanás kezdődött
A gyógyszergyártó vállalatok régóta panaszkodnak, hogy Európa túl keveset költ gyógyszerekre. Donald Trump megjelenése – aki súlyos vámokkal fenyegetett, és azzal vádolta az európai országokat, hogy potyautasként élősködnek az Egyesült Államokon – nyomatékosította a problémákat. Az európai gyógyszerpiac fennállása legnagyobb válságát éli.
A fenyegetések hatására az európai kormányok versenyt futva próbáltak megállapodásokat kötni.
- Az Egyesült Királyság nullaszázalékos vámtarifát ért el, cserébe a gyógyszerekre fordított kiadások növeléséért és a gyártók költségeinek csökkentéséért.
- Az EU és Svájc egy 15 százalékos felső korlátot fogadott el.
Európa leszakadóban
A kérdés az, hogy ezek az engedmények elegendők lesznek-e az ágazat és Európa közötti kapcsolatok újraindításához.
Európának most lehetősége van szintet lépni, és lépést tartani egy olyan ágazattal, amely gyorsan halad előre
– mondta a Financial Timesnak Nigel Layton, a Forvis Mazars élettudományi és gyógyszeripari vezetője. „Hogy ez a megállapodás elegendő-e, az attól függ, mi történik ezután, de egyelőre pozitív jelzés arra, hogy lehetséges az előrelépés.”
A gyógyszergyártók régóta hangsúlyozzák, hogy szakpolitikai változások nélkül Európa még jobban leszakad az Egyesült Államoktól az innováció és a gyógyszerekhez való hozzáférés terén, és nehezen tud majd lépést tartani Kína gyors előretörésével.
Trump egyik fő panasza az volt, hogy mivel az amerikai fogyasztók jelentősen többet fizetnek a gyógyszerekért, az európai országok potyautasként viselkednek.
Kormánya azt szorgalmazza, hogy az iparág vezessen be egy úgynevezett „legnagyobb kedvezményes elbánás” (most favoured nation) alapú árazást, ami azt jelentené, hogy az amerikai árakat a sok más fejlett országban fizetett szintre csökkentenék.
Zuhan a k+f beruházások száma Európában
- Az EY jelentése szerint az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva a magas jövedelmű európai országok nagyjából feleannyit költenek innovatív gyógyszerekre, mint az Egyesült Államok.
- Ezzel párhuzamosan Európában visszaesett a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési beruházás.
Az Európai Gyógyszeripari Szövetségek Szövetsége (EFPIA) szerint
- 2022-re a kontinens részesedése a fejlett országok gyógyszeripari k+f beruházásaiból 31 százalékra csökkent,
- szemben a két évtizeddel korábbi 41 százalékkal.
- 2024-ben Európában a k+f kiadások éves szinten ugyan 4,4 százalékkal nőttek,
- de ez jócskán elmaradt de az Egyesült Államok 5,5 százalékos,
- illetve Kína 20,7 százalékos növekedésétől.
Az iparág különösen ki van akadva az Egyesült Királyságra, amely keményen alkudozik arról, mennyit fizet az NHS a vényköteles gyógyszerekért, és szigorú költséghatékonysági szabályokat alkalmaz az új készítményeknél.
Veszélyben az európai gyógyszerpiac, egyre nő a versenyhátrány
Részben Trump fellépésétől felbátorodva az elmúlt évben több nagy gyógyszergyártó jelezte, hogy visszafogja brit beruházásait.
- Az Eli Lilly szeptemberben felfüggesztette egy londoni laboratórium tervét,
- a Merck pedig – amely Európában MSD néven ismert – elkaszálta egy egymilliárd font értékű kutatóközpont létrehozását.
- Januárban az AstraZeneca törölte egy 450 millió fontos brit vakcinagyár tervét.
A brit visszalépések egy szélesebb európai beruházáscsökkenési mintázat részét képezik. „Ez egy nagyon is látható tendencia” – mondta Nathalie Moll, az EFPIA főigazgatója.
A beruházások az Egyesült Államokba és Ázsiába, főként Kínába áramlottak. Nem eltűntek, egyszerűen máshová költöztek
– tette hozzá. Moll szerint az akadályok közé tartoznak a növekvő visszatérítések – vagyis az egészségügyi rendszereknek adott árengedmények –, valamint az európai k+f magas költségei.
Ennek következtében
- Európa először maradt el Kína mögött az új gyógyszerek bevezetésében,
- továbbá az Európai Gazdasági Térségben zajló klinikai vizsgálatok aránya az elmúlt évtizedben közel a felére csökkent:
- a 2013-as 22 százalékról 2023-ra 12 százalékra,
- annak ellenére, hogy világszerte nőtt a vizsgálatok száma.
Ezek az akadályok nagyon erősen visszavetik Európa vonzerejét.
És mivel annyira eltérők és sokfélék, nem lehet őket egy csapásra megszüntetni. Országról országra és termékről termékre kell kezelni őket, ami az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest – ahol hatalmas népesség és egységes rendszer van – már eleve versenyhátrányt jelent
– tette hozzá Moll.
Az iparág fő követelése azonban – hogy az Egyesült Királyság és az EU költsön többet gyógyszerekre – egyre nehezebben teljesíthető. A költségvetések szűkösek, az elöregedő társadalmak miatt nőnek az egészségügyi kiadások, és az európai kormányok többet költenek védelemre Oroszország ukrajnai háborúja és az Egyesült Államok fokozódó visszavonulása miatt.
A brit lakmuszpapír
A Washingtonnal kötött brit gyógyszeripari megállapodás várhatóan 3 milliárd fontba kerül, és az NHS gyógyszerkiadásait a költségvetés mintegy 9,5 százalékáról 12 százalékra emeli. A nagy kérdés azonban az, hogy honnan jön ez a többletpénz. Ágazati szakértők attól tartanak, hogy ha a költségvetés nem ad pluszforrást, akkor az egészségbiztosítási kasszából kell ezt kifizetni, így félő, hogy a költséghatékonyabb kezelések kiszorulnak a drága új gyógyszerek javára.
Az Egyesült Királyság lakmuszpapír lesz arra nézve, mi történik majd Európában a »legnagyobb kedvezményes elbánás« kapcsán
– mondta Sean Conroy, a Shore Capital elemzője.
„A gyógyszeriparnak az az érdeke, hogy az Egyesült Államokon kívül máshol is emelkedjenek az árak, és ez magasabb európai árakat jelenthet. Megvolt az alkupozíciójuk arra, hogy felfüggesszék a beruházásokat az Egyesült Királyságban, és ezt máshol is megtehetik” – tette hozzá.
