Az iparosok vallják, nagyot alkotni kétkezi munkával is lehet

A Békéscsabai Ipartestület éves taggyűlésén a minap iparosokat tüntetettek ki. Negyvenéves kisipari vállalkozói munkája elismeréseként aranygyűrűt és oklevelet vehetett át Hajkó György kőműves mester és Martincsek Gábor autószerelő mester Lukoviczky Györgytől, az ipartestület elnökétől.

– 1970-ben váltottam ki az ipart, '73-ban szereztem mesterlevelet – emlékezett Hajkó György. – Kamutra nősültem, kezdetben ott dolgoztam, bőven volt munka, egész utcák nyíltak, sorra épültek az új házak. A „maszekokat” irigyelték, hogy milyen jól megy nekik, próbáltak is keresztbe tenni nekünk. Azt senki nem nézte, hogy napi 12-14 órákat dolgoztunk.

A kőműves mester hangsúlyozta, a rendszerváltás után torpant meg az építőipar, a nagy cégek elemeire hullottak, rengeteg új cég született belőlük, ment a harc a munkáért. A kisiparosok jellemzően már csak alvállalkozóként kaptak munkát, és sokszor ki sem fizették őket, teret hódított a körbetartozás. Sorra számolták fel a cégeket, majd hoztak létre újakat. Régen ugyanakkor, ha valaki nem fizetett, elveszett a becsülete, nem rendelt tőle senki.

– Időközben egyre kevesebb lakás épült, de egyre több hatóság ellenőrzött, és szinte mindenért pénzbírságot szabtak ki. Manapság némi enyhülés mutatkozik, először figyelmeztetnek, nem 100 ezres bírságokat vetnek ki – magyarázta Hajkó György, aki az alkotás szépségét emelte ki munkájában, azt, hogy épületeivel a városkép alakításához is hozzájárulhatott.

Martincsek Gábor 1972-ben váltotta ki az ipart, akkoriban néhányan dolgoztak maszek autószerelőként. Manapság rengetegen vannak, ami nem lenne baj, ha mindannyian azonos feltételekkel dolgoznának.

– Nagyon sok a sufniműhely, a nagykapu csak arra az időre nyílik ki, amíg az autó be- és kiáll – magyarázta Martincsek Gábor. – Nem fizetnek adót, járulékokat, sokszor mégis drágábban dolgoznak. Ezzel akkor szembesülnek a megrendelők, amikor végül mégis hozzánk kerül a gépkocsi.

Martincsek Gábor kiemelte, manapság mindenki a számítógép előtt akar ülni és diagnosztizálni, ugyanekkor ez csak irányt mutat, a szakmai tapasztalatot, a kétkezi munkát nem helyettesíti.

Lukoviczky György reményét fejezte ki, hogy a kétkezi munkának újra becsülete lesz, és egyre több fiatalt üdvözölhetnek az ipartestületben is.