„Két konkrét területen történt előrelépés a magyar-azeri közlekedési kapcsolatokban” – mondta bakui tárgyalásait követően a Világgazdaságnak Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Az egyik a Budapest-Baku légijárat beindítása, a másik az Azerbajdzsánt is átszelő, EU-Kaukázus-Kína vasútvonal projektben való magyar részvétel.
Az azeri légiügyi főigazgatóval történt megbeszélések alapján a nyártól (júniustól, vagy júliustól) hetente kétszer fordulhat meg a repülőgép a két ország fővárosa között. Mivel még folyamatban vannak az EU-azeri légiügyi tárgyalások, Magyarország sem köthet Azerbajdzsánnal kétoldalú egyezséget, de kijelöléses alapon az érintettek megbízhatnak egy légitársaságot a feladattal ebben az átmeneti időszakban is. Az előkészületek következő lépcsőjeként a magyar és az azeri légügyi hatóság egyezteti a járatengedéllyel kapcsolatos részleteket.
Az EU-Kaukázus-Ázsia (Kína) vasúti összeköttetés létrehozásában Magyarország indulásként megfigyelői státuszban szeretne részt venni. E célból diploimáciai úton már fel is vette a kapcsolatot az érintettekkel Völner Pál tájékoztatása szerint. Megfigyelői státuszra egyébként a nemzetközi gyakorlat szerint mód van vállalati, illetve állami szinten is. Jelen esetben Magyarország a MÁV-nál magasabb szintű képviseletre törekszik. Magyarországnak azért célszerű figyelemmel kísérnie, hogy milyen áruforgalom keletkezhet a kiépítendő útvonalon, mert az egybeesik a Magyarországra Hegyeshalomnál belépő, majd Románián át Bulgáriába tartó 22. közlekedési folyosóval. Törökország egyébként hamarosan átadja a szállítási útvonalon lévő, Boszporusz alatti alagutat.
A magyar küldöttség megtekintette a bakui okos közlekedési rendszer központját, amelynek része egyebek között a járműmegállókban és a buszokon lévő utastájékoztatási rendszer, és a kártyás fizetési mód. A delegáció közvetlen tapasztalatokat szerezhetett arról, hogy hogyan lehet intelligens közlekedésszervezési megoldásokkal csökkenteni a dugók számát, és hogyan javítható a járatok kihasználása. Mindez talán Magyarországon sem túl távoli: egy EIB támogatásos projekt keretében a BKK vizsgálja az okos közlekedési rendszer budapesti bevezetésének lehetőségét.
Völner Pál mostani útjának előzményeként egyébként tavaly októberben a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti ülésén már szóba került, hogy Magyarország milyen szerepet vállalhat az Azerbajdzsánból Európába tartó vasútvonal létesítésében. Tertékre került a magyar részvétellel történő út- és hídépítés, valamint várostervezés is. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként akkor azt mondta, hogy a vasút kiépítése révén a logisztikában is szerepet kaphat Magyarország. Jelezte, hogy hamarosan megállapodások is születhetnek e téren. Az azeri delegációt vezető azerbajdzsáni gazdaságfejlesztési miniszter, Sahin Musztafajev akkor úgy vélekedett, hogy az érintett vasútvonal első szakasza már 2013-ban elkezd működni. A tervezett vasút Bakuból indul majd, és Grúzián keresztül Törökországban halad tovább Európa felé, Örményország elkerülésével.
A Boszporusz alagút
A többfunkciós Marmaray alagút Isztambul európai és ázsiai oldalát köti majd össze a Boszporusz-szoros alatt. 13,7 kilométeres hosszából 1,4 kilométer halad majd a tengerben, 55 méterrel a víz, és 5 méterrel a meder alatt halad majd. Az alagutat a Wikipédia szerint 18 ezer tonnás és 135 méteres szakaszokból állítják össze. Az alagúton áthaladó gyorsvasút kapacitása óránként 75 ezer fő mindkét irányban, de lesz az alagútban közút is az autóforgalomnak. Az isztambuli elővárosi fejlesztéssel összekapcsolt projektet a Japan Bank for International Cooperation és a European Investment Bank finanszírozza. A 3,5 milliárd euróba kerülő alaguat már 2011-ben át kellett volna adni.
