Kihasználatlan energia-termelő kapacitások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHatékonyság Világszerte egyre több helyen ismerik fel a kapcsolt energiatermelés előnyeit. Németország például 2020-ra megduplázná a jelenlegi kapcsolt kapacitásainak a teljes áramtermelésben lévő, 25 százalékos részarányát, de jelentős fejlődés előtt áll az iparág az Egyesült Államokban és Kínában is. Minderről Fiona Riddoch, az európai kapcsolt energiatermelőket tömörítő Cogen Europe főigazgatója beszélt a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) konferenciáján. Úgy látja, hogy főként a mikro méretű – 100 kilowatt beépített kapacitás alatti – megoldások terén várható nagy felfutás, de Fiona Riddoch szerint a nehéz körülmények miatt az ipari üzemek figyelme is a kogeneráció felé fordul.
A rendezvényen elhangzottak szerint azonban Magyarországon épp a nemzetközi tendencia fordítottja jellemző, áll az MKET közleményében. A megváltozott szabályozói és gazdasági feltételek miatt – megszűnt a kapcsolt termelésnek az áramfelhasználók pénzéből való támogatása, estek az áramárak, mesterségesen alacsonyan tartja a szabályozás a hőárakat, és drágult a kapcsolt termelésben leginkább használt gáz – az iparág teljesítménye jelentősen csökkent. A múlt évben megtermelt árammennyiség már csak kétharmada volt a 2010-es értéknek, miközben a kapcsolt áramtermelés aránya a teljes hazai nettó villamosenergia-termelésben 13,5 százalékra esett vissza a 2010. évi 20,9 százalékos részesedésről.
Tavaly már alig üzemeltek a hazai kogenerációs berendezések. A MKET tagvállalatainak gázmotorjai átlagosan évi 1950 órát működtek, a kapcsolt nagyerőművek 3490 órát, miközben az optimális éves üzemóra mennyiségének 7800-8000 között kellene alakulnia.
Rudolf Viktor, a társaság elnöke szerint jelentősen javítana a helyzeten az Európai Unió új energiahatékonysági irányelvének hazai jogrendbe ültetése, amely kiemelten számít a magas hatásfokú kapcsolt berendezésekre. A szabályozást 2014. június elejéig kell átültetni a magyar jogrendbe.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese rámutatott, hogy a jövőben is kiemelt szerepe lesz a fosszilis energiahordozóknak, még évszázadokig rendelkezésre fognak állni. Ezek környezetbarát, magas hatásfokú felhasználása szintén a fenntartható energiagazdálkodás irányába mutat. „A magas hatásfokú kapcsolt erőművek ennek fontos eszközei, ezért közép- és hosszú távon biztos, hogy lesz helyük a magyar energiarendszerben, de a szektornak meg kell állnia a saját lábán” – mondta.
