Magyar borsó a német asztalra

Az egykor híres hazai konzervipar korábbi jó nevű gyárai mára eltűntek, átalakultak vagy más hazai vállalatok léptek a helyükre, átvéve a piacaikat. A Kecskeméti Konzerv Kft.-t 2005-ben olyan üzletemberek hozták létre, akik hittek abban, hogy a hazai konzerviparnak van jövője. Akik vallották, hogy Nyugat-Európában azok a cégek tudnak piacot szerezni, amelyek egy-egy ipari növény feldolgozására specializálódnak. A kilenc éve alapított vállalkozás a borsó és a csemegekukorica feldolgozására szakosodott, s ma már piacvezető a hasonló profilú magyar tulajdonú cégek között – mondja dr. Ábrahám Tibor gyárigazgató. A társaság, mely főként a német és a francia piacokon értékesít, idehaza kiterjedt beszállítói háttérrel rendelkezik. A vetőmagot a kft. biztosítja a termelőknek, mert csak jó minőségű alapanyagból lehet jó termésre számítani, hangsúlyozza a gyárigazgató. A szezon heteiben, naponta háromszáz tonnányi borsót, míg csemegekukoricából ezer tonnát képesek fogadni a hetven hazai mezőgazdasági partnerüktől. Ilyen specializáció mellett lehet piac-, illetve fejlődőképes a cég, hangsúlyozza a gyárigazgató.

A vállalat a minőségre nagy súlyt fektet, már korábban megkapta a német szabványon alapuló IFS minősítési rendszert, s most a BRC angol szabvány megszerzésére pályázik. De minden olyan cég – például Rewe, Aldi –, amelyhez szállítanak, évente ellenőrzi a gyártás folyamatát. Ahhoz, hogy a nagynevű európai kiskereskedelmi láncok beszállítói maradhassanak, a gyárnak folyamatosan fejlesztenie kell, jelenleg közel egymilliárdos beruházással újul meg a gyártórendszerük, melynek csaknem negyven százaléka pályázati támogatás. – Olyan mintaüzemet hozunk létre, amely megfelel a legmagasabb minőségi gyártási elvárásoknak – hangsúlyozza a gyárigazgató.

– Bár a termékek 95 százalékát exportálják, a magyar vevő három ismert kiskereskedelmi bolthálózatban megvásárolhatja a kecskeméti borsót vagy kukoricát – mondja Kovács János ügyvezető, gazdasági igazgató. – Azonban nem biztos, hogy tudják, miszerint magyar alapanyagból, magyar gyárban, magyar szakemberek gyártják a terméket, mert a partnerek saját márkás termékként árusítják a hazai árut. Ahhoz, hogy önálló márkás termékkel álljon elő a kecskeméti vállalat, sok száz millió forintot kellene reklámra költenie, de erre ma még nincs lehetőség – hangsúlyozza az ügyvezető.

Kovács János az idei tervekről elmondta: a cég mintegy ötszázalékos termékvolumennövekedést tervez. Az erősödő euró versenyképesebbé teszi a kecskeméti vállalkozást, mert a költségeknek csak a fele keletkezik forintban, miközben a bevételek csaknem egésze az uniós valutából származik.

A cég a számok tükrében

A Kecskeméti Konzerv Kft. árbevétele tavaly 9 milliárd forint volt, az eredményük a 10 százalékot közelítette. A vállalat a megalakulása óta évi 5–6 százalékos eredményt hoz, mely ebben a szektorban jónak nevezhető. Ennek döntő hányadát a termelés fejlesztése érdekében visszaforgatták, az elmúlt kilenc évben 3 milliárdot költöttek beruházásra. A cég évente 7000 tonna borsót dolgoz fel, amelyet 20 millió dobozba csomagolnak. A csemegekukoricából 55 ezer tonnát vásárolnak, melyet 65–70 millió darab félkilós dobozban exportálnak. A termékek többsége egykomponensű, de látva az igényeket, több mint egymillió doboznyi keverék zöldséget – sárgarépa borsóval, paprika kukoricával – is gyártanak. A cég költségszerkezetében jelentős tétel a fémcsomagoló eszközök ára, de mivel ma ezen a területen túlkínálat tapasztalható a világpiacon, így itt költséget takaríthatnak meg. Ugyanakkor a nyersanyagpiacon 7–18 százalékos emelkedés tapasztalható. Kovács János azt mondja, hogy a megnövekedett költségeket a nyugati partnereknél az idén jó eséllyel lehet érvényesíteni. Egyébként nincs ökölszabály arra nézve, hogy amennyiben a költségek emelkednek, akkor azokat az árban érvényesíteni lehet. Erre volt jó példa 2009, amikor bár a kiadások emelkedtek, a konkurencia lenyomta az árakat.