Marad a gyógytermék

A hagyományos növényi gyógyszerekről szóló, 2004-ben elfogadott uniós szabályozás szerint gyógyhatás csak gyógyszernek tulajdonítható, ezért a növényi összetevőket (is) tartalmazó készítményeket csak gyógyszerként vagy hagyományos növényi gyógyszerként lehet forgalomba hozni. A magyar jogrendbe 2005-ben beillesztett szabályozás szerint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények gyártói 2011. március 31-ig kérhették a kizárólag növényi összetevő(ke)t,

vagy növényi összetevőt is tartalmazó gyógyhatású termékeik átminősítését, ami az új gyógyszer engedélyezésénél egy egyszerűsített és olcsóbb eljárást jelent.

Ennek ellenére az átminősítési folyamat az utolsó pillanatig is zajlik. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) honlapján található, folyamatosan módosuló lista szerint ugyan még mindig több mint 200 készítmény található a gyógytermék kategóriában, ám ezek száma folyamatosan csökken (2007-ben még 372, 2010-ben 325, de tavaly is még 256 volt forgalomban).

Az OGYI tájékoztatása szerint azok a gyógytermékek, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve besorolhatók a hagyományos növényi gyógyszerek kategóriájába, gyógyhatásra hivatkozással legkésőbb április 1-ig forgalmazhatók. Azok viszont, amelyeknek nem történt meg az átminősítésük, az érvényes forgalomba hozatali engedélyük lejártáig, tehát akár még évekig is forgalmazhatók, függetlenül attól, hogy növényi összetevőt tartalmaznak-e. Esetükben a gyógyhatásra hivatkozás tilalma sem érvényesül.

Így hazánk eleget is tesz az uniós szabályoknak, meg nem is, elősegítve ezzel számos régi, ismert magyar gyógytermék – teakeverék, csepp, balzsam – „megmentését”. Jelenleg ugyanis sok nem felel meg a gyógyszerekkel szemben támasztott követelményeknek. Nem azért, mert nincs gyógyhatásuk, hanem például azért, mert nem tudják megfelelő szakirodalmi adatokkal bizonyítani az uniós jogszabály által előírt 30 éves gyógyászati alkalmazást.

„Menekülő útvonalat” jelenthetett volna még, ha a jövőben étrend-kiegészítőként hozzák forgalomba készítményeiket. Ez ugyan lényegesen egyszerűbb, mert csak bejelenteni kell a terméket, de komoly visszalépés is, hiszen az étrend-kiegészítőknek végképp nem tulajdonítható gyógyhatás.

egyre többet is áldozunk gyógyhatású szerekre. Hat évvel korábban még 1534 forintot, 2012-ben már 3182 forintot hagytak havonta ezekért a patikákban, gyógynövényboltokban. A férfiak és az alacsony jövedelemkategóriába tartozók csaknem 40 százaléka egyáltalán nem vásárol gyógyhatású készítményeket. A 150 ezer forint feletti jövedelműek átlagosan 3900 forintért vásárolnak ilyen szerekből. Ők költik ezekre a legtöbbet, míg a 26-35 év közöttiek a legkevesebbet.

A hazai gyógytermék-ipar védelme érdekében azonban úgy felpuhult a jogszabály, hogy végül is számos, már forgalomban lévő gyógytermék a jövőben is kapható lesz. Haiman Éva Egyre jobban fogynak a gyógytermékek Évről évre nő a gyógyhatású készítmények iránti kereslet, tavaly már a lakosság 66 százaléka kúrálta magát különböző gyógyteákkal és gyógytermékekkel – derül ki a Szinapszis Piackutató egyik legfrissebb felméréséről. 2006-ban még csak a lakosság 32 százaléka vásárolt ilyen készítményeket.

egyre többet is áldozunk gyógyhatású szerekre. Hat évvel korábban még 1534 forintot, 2012-ben már 3182 forintot hagytak havonta ezekért a patikákban, gyógynövényboltokban. A férfiak és az alacsony jövedelemkategóriába tartozók csaknem 40 százaléka egyáltalán nem vásárol gyógyhatású készítményeket. A 150 ezer forint feletti jövedelműek átlagosan 3900 forintért vásárolnak ilyen szerekből. Ők költik ezekre a legtöbbet, míg a 26-35 év közöttiek a legkevesebbet.-->