Roham a homokhátsági ültetvények átminősítése érdekében

Egy jogszabályi változás következtében az új borpiaci évtől kezdődően csak azon szőlőültetvények tulajdonosai igényelhetnek telepítési és szerkezetváltási támogatásokat, akiknek birtokai megfelelő termőhelyi besorolással rendelkeznek. Egy szakmai szempontrendszer alapján 200 pont feletti minősítéssel kell rendelkeznie az ültetvények termőhelyi ökotopjának. A Kunsági Borvidék területeinek közel negyven százaléka nem tartozik ide. A hegybírók a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézethez, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordultak az átminősítéseket kérv

Pszota István kiskőrösi hegybíró a napokban kapott választ a hivataltól, amelyben az átminősítési igények nagy részét az újonnan felmerült szempontok figyelembe vételével megtették. Korábban ugyanis a város körüli mintegy 2245 hektárnyi szőlőterület 40 százaléka tartozott kedvezőtlen kataszteri besorolásba. A kérelmezett ültetvények mintegy 80 százaléka került kedvező elbírálás alá. A Kunsági Borvidéken azért is fontos az átminősítés, mert ha ez nem történik meg, a szőlőkultúrával nem művelt területeken felerősödhet az elsivatagosodási folyamat, csökkenhet a környék eltartóképessége és népességmegtartó ereje, hangsúlyozta a szakember.

Gubán Gyula akasztói hegybíró is arra vár, hogy a hivatal átminősítse a falu környéki földek egy részét. A település mellett ma 600 hektáron terem a szőlő, melynek harmada másodosztályú terület.

Jobb a helyzet Soltvadkerten, itt a településhez tartozó csaknem 3000 hektárnak a túlnyomó része 200 pont feletti minősítéssel bír. Frittmann János vadkerti hegyközségi elnök, aki a Magyar Borakadémia alelnöke is, azt mondja, hogy bár őket a gond nem érinti a következő öt évben, piaci hátrányt jelent ez a megkülönböztetés azokkal szemben, akik nem minősíthetik át a parcelláikat.

Keresztes József, a Kunsági Borvidék hegyközségi titkára az összes terület 40 százalékára teszi azokat a földeket, melyek nem tartoznak az első osztályú kategóriába. Számításai szerint 2020-ig legalább 70 millió eurós uniós támogatást kellene ahhoz kapnia a térségnek, hogy az ültetvények megújítása megtörténjen, és egészséges korösszetételűek legyen a szőlők. Telepítés esetén az illatos szőlők a javasoltak a térségben.