Érdekli Paks a Roszatomot

Az atomerőmű fűtőelemeinek megolvadása esetére épített zónaolvadék csapdával, a műszaki zavar miatt kiszabaduló, robbanásveszélyes hidrogén elvezetésére alkalmas eszközzel, és más biztonsági megoldásokkal is kiegészítve kínálja blokkjait az orosz Roszatom. Az új típusú, 1200 megawattos, Modernizált Nemzetközi Reaktorról (orosz rövidítéséből MIR) jelenleg három épül – kettő Oroszországban, egy Fehéroroszországban –, és ilyennel versenyez a társaság a csehországi tenderen is. Referenciának a Kínában már átadott, de még 1000 megawattos teljesítményű blokkokból álló atomerőművét tekinti.

Ennek biztonsági megoldásait 2006-tól, tehát jóval a fukusimai atombaleset előtt kezdték el fejleszteni, a modell alapja a még a szovjet időkben tervezett VVR 1000-es, nyomott vizes rendszerű reaktor volt. „Ha a fukusimai atomerőmű fel lett volna szerelve a Kínában már telepített hidrogén-elvezetővel, elmaradt volna a robbanás” – mutatott rá a Világgazdaságnak a tegnapi sajtótájékoztatón Gyenyisz Kolcsinszkij, a szentpétervári Atomenergoprojekt főmérnöke.

A Roszatoméhoz hasonló megoldásokat kínálnak a Paksi Atomerőmű bővítése iránt szintén érdeklődő francia és a dél-koreai gyártók, az utóbbi az APR 1400-as modellel szállna ringbe. A Roszatom modelljét négy, egymástól független biztonsági rendszerrel látják el. A konkrét eszközök között vannak aktív és a passzív megoldások is. Az előbbiek közé tartoznak azok, amelyek villamos energiával működnek, illetve működtetésük emberi beavatkozást igényel, ilyenek például a szivattyúk. A passzív eszközöket csak a fizikai törvényszerűségek (gravitáció, kondenzáció, párolgás) működtetik.

„A MIR 1200-as új biztonsági megoldásai legfeljebb egy százalékkal növeli a reaktor beruházási költéségét, mert a hozzáadott érték elsősorban szellemi munka eredménye, s csak kis mértékben a többletként felhasznált acél” – válaszolt a Világgazdaságnak Gyenyisz Kolcsinszkij. Két ilyen blokk – amilyet a társaság a paksi bővítésre az é végén kiírandó tenderen is kínálna – nagyjából így is 10 milliárd euróba kerül. A magas beruházási költséggel az helyezhető szembe, hogy a projekt révén számos ágazat fejlődhet, az áramtermelés pedig már olcsó lesz a fűtőelemek alacsony ára miatt.

Míg Csehországban építendő, temelíni blokkoknál 70 százalékos, Magyarországon egyelőre csak 20-30 százalékos belföldi beszállítói arány ígérkezik. A számottevő különbséget az adja, hogy Csehországban – a KGST-n belüli munkamegosztás részeként – a nukleáris iparhoz kapcsolódóan jelentős tevékenységek honosodtak meg. A Skodának van például atomerőművi gépgyártó részlege, a cég primer köri berendezéseket is gyárt, Vítkovicében gőzfejlesztők, hőcserélők készülnek, máshol szivattyúk, elzárók, irányítástechnikai eszközök.

Vannak még lehetőségek

„A beszállítói arány terén Magyarországon sem a mostani, hanem a beruházás idejére kialakuló helyzetből kell kiindulni, amikorra az építőipari cégeken túl mások is beszállítóvá érhetnek. Az irányítástechnológiai társaságoknak például jók a lehetőségeik” – válaszolt a Világgazdaságnak a Roszatom külföldi terjeszkedését segítő Rusatom Overseas magyarországi irodájának vezetője. Bács Zalán elmondta, hogy a Rusatom a hónap végén már beszállítói konferenciát szervez Budapesten. Szerinte a paksi üzemeltetők felkészültségét is mutatja, hogy a célzott biztonsági vizsgálat alapján a magyarországi a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve.