Szintet lépett az uniós pénzeket érintő görög agrártámogatási botrány: négy parlamenti képviselőt is megvádoltak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Ügyészség (EPPO) több nyomozást is folytat egy állítólagos szervezett csalási ügyben, amelyben a Görög Közösségi Támogatások Orientációs és Garanciaügynökségének (OPEKEPE) köztisztviselői vettek részt. Az EPPO athéni irodájának július 16-i közlése szerint a vádlottak közé került immár négy görög parlamenti képviselő, az uniós agrártámogatások kifizetéséért és ellenőrzéséért felelős OPEKEPE korábbi elnöke, a közvetlen támogatások volt főigazgatója, két egykori regionális igazgató, politikai munkatársak, egy állatorvosi tisztviselő, valamint több támogatási kedvezményezett is.
Az EPPO szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy egyes szereplők jogellenesen avatkozhattak be az adminisztratív és ellenőrzési eljárásokba. A gyanú szerint kötelező vizsgálatok lezárása után adatokat módosítottak, befolyásolták a helyszíni ellenőrzéseket, eltitkolták vagy manipulálták azok eredményeit, illetve hamis hatósági igazolásokat állítottak ki.
A volt OPEKEPE-elnököt öt rendbeli hűtlen kezeléssel, a közvetlen támogatások egykori főigazgatóját két rendbeli hűtlen kezeléssel vádolják. A két korábbi regionális vezetőnek szintén hűtlen kezelés, illetve uniós pénzek jogellenes kezelése miatt kell felelnie.
A négy jelenlegi parlamenti képviselő közül hármat hűtlen kezelésre való felbujtással, egy képviselőt pedig az uniós források jogellenes kezelésére való felbujtással vádolnak.
Egyikükkel szemben hamis hatósági igazolás kiállítására és számítógépes csalás kísérletére való felbujtás miatt is vádat emeltek.
A görög parlament április 24-én oldotta fel 11 hivatalban lévő képviselő mentelmi jogát, hogy az uniós ügyészek folytathassák a vizsgálatot. Hét jelenlegi és két korábbi képviselővel szemben végül elegendő bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást, három volt parlamenti képviselő ügyében azonban még tart a nyomozás.
A most megvádoltak elmarasztalás esetén legfeljebb ötéves szabadságvesztésre, valamint a görög jogszabályok szerinti pénzbírságra számíthatnak. Az EPPO hangsúlyozta, hogy jogerős bírósági ítéletig valamennyi érintettet megilleti az ártatlanság vélelme. Más éveket és további szereplőket érintő vizsgálatok szintén folyamatban vannak.
Uniós pénzek: már megszületett az első nagyobb ítélet
Az ügy jelentőségét növeli, hogy alig több mint egy héttel korábban már megszületett az első nagyobb, átfogó bírósági ítélet a görög agrártámogatási csalások egyik különálló ágában. Július 8-án az athéni elsőfokú bíróság 57 embert mondott ki bűnösnek. Az elítéltek 2019 és 2022 között valótlan földhasználati adatokkal jutottak hozzá az uniós közös agrárpolitika forrásaiból finanszírozott görög nemzeti tartalék támogatásaihoz.
A nemzeti tartalékot elsősorban fiatal gazdák és mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő termelők támogatására hozták létre. Az elítéltek azonban olyan észak-görögországi területeket jelentettek be saját vagy bérelt földként, amelyeken ténylegesen nem gazdálkodtak.
A vádlottak többsége Krétán élt, miközben a kérelmekben szereplő parcellák mintegy ezer kilométerre, az észak-görögországi Kasztoría térségében feküdtek. A földeket jó mezőgazdasági állapotban tartott legelőként, termelő gyepterületként vagy vadolajfával beültetett parcellaként tüntették fel.
A nyomozás azonban nem talált tényleges mezőgazdasági tevékenységet. A területek nem az igénylők tulajdonában voltak, és sok esetben azokhoz sem tartoztak, akiket a kérelmekben tulajdonosként neveztek meg. Az EPPO szerint több feltételezett tulajdonos csak a támogatási kérelmek beadása után tüntette fel a földeket a vagyonnyilatkozatában, majd később ismét törölte azokat.
A vadolajfás művelésre vonatkozó állítások is életszerűtlenek voltak: az érintett, magasabban fekvő területeken az olajfák a hideg időjárás miatt nem maradnának meg.
Csaknem 1,74 millió eurót fizettek ki
A csalási rendszer segítségével az érintettek legfeljebb 1,737 millió euró uniós agrártámogatást szereztek meg jogosulatlanul. További csaknem 166 ezer euró kifizetését is megkísérelték, ezeket a kérelmeket azonban elutasították.
A bíróság az 57 elítéltet egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtotta, a büntetések végrehajtását három évre felfüggesztette. Huszonnyolc vádlottnak ezenfelül 500 és 8000 euró közötti pénzbírságot is fizetnie kell.
Egy vádlottat felmentettek, miután visszafizette a korábban felvett 32 320 eurót. Az Európai Ügyészség azonban fellebbezett, mert álláspontja szerint a pénz visszafizetése nem szünteti meg a nemzeti tartaléknak okozott kárt: a jogosulatlan kifizetéssel a forrást végleg elvonták a szabályosan pályázó gazdálkodók elől.
Az EPPO több OPEKEPE-tisztviselő esetleges büntetőjogi felelősségét is vizsgálja. A nyomozók arra keresik a választ, miként engedélyezhették a kifizetéseket úgy, hogy a földtulajdon és a tényleges mezőgazdasági tevékenység jogszerűségét előzetesen nem ellenőrizték megfelelően.
A két eljárás nem ugyanazt a vádlotti kört és nem feltétlenül ugyanazokat a támogatási kérelmeket érinti. Együtt azonban azt mutatják, hogy a görög agrártámogatási rendszer problémái túlmutathattak az egyedi, hamis kérelmeken.
Az uniós ügyészek gyanúja szerint a támogatások szabálytalan megszerzését egyes esetekben hivatalnoki közreműködés, az ellenőrzések manipulálása és politikai befolyás is segíthette.
